Feltárták a legrégebbi asztrológiai táblát

A felfedezésről a Journal for the History of Astronomy legújabb számában jelentették meg tanulmányukat amerikai és horvát régészek.

Összesen harminc elefántcsont-lapocska maradt fenn, amelyekre a zodiákus jeleket vésték. Az ókori asztrológus, amikor egy személy horoszkópját állította össze, a táblát arra használhatta, hogy megállapítsa a bolygók, a Nap és a Hold állását az illető születésének idején - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.

Mint Alexander Jones, a New York-i Egyetem ókortudományi intézetének professzora rámutatott, a tábla sokkal régebbi, mint az eddig ismert példányok, vagy az előkerült horoszkópok, amelyeket papiruszra írtak, vagy falakra véstek.

A régészek semmit sem tudnak arról, hogy az asztrológiai tábla hol készült és hogyan került a barlangba. Az asztrológia Babilonban született körülbelül 2400 évvel ezelőtt, háromszáz évvel később elterjedt a Földközi-tenger vidékén; igen népszerű volt a horoszkópkészítés például Egyiptomban a Ptolemaioszok idején.

A radiokarbonos kormeghatározás szerint az elefántcsont körülbelül 2200 éves, ám az értékes nyersanyagot évtizedekig, vagy akár egy évszázadon át is őrizgethették, mielőtt felhasználták volna. Vékony lapocskákat készítettek, amelyeket egy sima felületre, valószínűleg fára ragaszthatták, hogy megalkossák a táblát. Vélhetően hajón érkezhetett az Adriai-tengeren keresztül a területre, ahol az illírek élénk kereskedelmet folytattak a közeli görög kolóniákkal.

A kutatók nem zárták ki annak a lehetőségét sem, hogy valamely görög kolóniából érkezhetett a csillagjós, aki a barlangban készítette előrejelzéseit, bár a helyszín Alexander Jones professzor szerint kevéssé alkalmas az aprólékos számításokhoz. A másik lehetőség, hogy az illírek elcserélték, vagy egyszerűen ellophatták a táblát, de nem tudtak vele mit kezdeni, így a boros kupákkal együtt felajánlhatták valamely istenségnek.

Mint Alexander Jones rámutatott, az összes boros kupa igen finom, "import" portéka. "Az áldozati ajándékként szolgáló bort kitöltötték a kupákba, a 'szállítóedényt', azaz az amforát pedig a barlang előtt eldobták, mivel túl egyszerű ajándék lett volna az isten(ek) számára" - vélekedett Alexander Jones professzor.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején