Feltárták a legrégebbi asztrológiai táblát
2012. január 18. 13:28 MTI
A legrégebbi ismert asztrológiai táblát tárták fel Horvátországban, a kétezer éves leletre az Adriai-tenger partján, egy barlangban bukkantak sok ezer boros kupa társaságában.
Korábban
A felfedezésről a Journal for the History of Astronomy legújabb számában jelentették meg tanulmányukat amerikai és horvát régészek.
Összesen harminc elefántcsont-lapocska maradt fenn, amelyekre a zodiákus jeleket vésték. Az ókori asztrológus, amikor egy személy horoszkópját állította össze, a táblát arra használhatta, hogy megállapítsa a bolygók, a Nap és a Hold állását az illető születésének idején - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
Mint Alexander Jones, a New York-i Egyetem ókortudományi intézetének professzora rámutatott, a tábla sokkal régebbi, mint az eddig ismert példányok, vagy az előkerült horoszkópok, amelyeket papiruszra írtak, vagy falakra véstek.
A régészek semmit sem tudnak arról, hogy az asztrológiai tábla hol készült és hogyan került a barlangba. Az asztrológia Babilonban született körülbelül 2400 évvel ezelőtt, háromszáz évvel később elterjedt a Földközi-tenger vidékén; igen népszerű volt a horoszkópkészítés például Egyiptomban a Ptolemaioszok idején.
A radiokarbonos kormeghatározás szerint az elefántcsont körülbelül 2200 éves, ám az értékes nyersanyagot évtizedekig, vagy akár egy évszázadon át is őrizgethették, mielőtt felhasználták volna. Vékony lapocskákat készítettek, amelyeket egy sima felületre, valószínűleg fára ragaszthatták, hogy megalkossák a táblát. Vélhetően hajón érkezhetett az Adriai-tengeren keresztül a területre, ahol az illírek élénk kereskedelmet folytattak a közeli görög kolóniákkal.
A kutatók nem zárták ki annak a lehetőségét sem, hogy valamely görög kolóniából érkezhetett a csillagjós, aki a barlangban készítette előrejelzéseit, bár a helyszín Alexander Jones professzor szerint kevéssé alkalmas az aprólékos számításokhoz. A másik lehetőség, hogy az illírek elcserélték, vagy egyszerűen ellophatták a táblát, de nem tudtak vele mit kezdeni, így a boros kupákkal együtt felajánlhatták valamely istenségnek.
Mint Alexander Jones rámutatott, az összes boros kupa igen finom, "import" portéka. "Az áldozati ajándékként szolgáló bort kitöltötték a kupákba, a 'szállítóedényt', azaz az amforát pedig a barlang előtt eldobták, mivel túl egyszerű ajándék lett volna az isten(ek) számára" - vélekedett Alexander Jones professzor.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
