Egyre több a nankingi mészárlással foglalkozó mű
2012. január 18. 09:01
Hosszú évtizedek hallgatása után a művészek szinte ontják magukból a nankingi mészárlással foglalkozó alkotásokat, amihez a Japánnal korábban jó viszonyt ápoló kínai kommunista pártvezetés politikai fordulata szolgáltat muníciót.
Korábban
1937 telén a japán hadsereg megtámadta Nankingot, Kína akkori fővárosát, majd katonái több százezer embert válogatás nélkül legyilkoltak. A nankingi mészárlás a kínai-japán közös történelem legszomorúbb fejezete, kibeszélése azonban még várat magára: a holokauszttól és más világháborús eseménytől eltérően a brutális tömegmészárlás feldolgozására sokáig csak elvétve akadt kísérlet.
Ebben hatalmas fordulatot hozott az utóbbi évtized, amikor az új kínai generáció művészei által készített alkotások valósággal elözönlötték a piacot. Tavaly ősszel jelent meg a National Book Award-győztes író, Ha Jin angol nyelvű munkája, a Nanjing Requiem, amely a kínaiak megmentésére érkező külföldiek történetét meséli el. Decemberben volt először látható a kínai mozikban Csang Jimou filmje, a rekordösszeget felemésztő The Flowers of War, főszerepben a papot alakító Christian Bale-lel, aki gyermekeket és prostituáltakat véd a japán agresszoroktól.
Az erőszak és a gyász csak az utóbbi években lett központi téma. A hatalomra jutást követően a kommunisták a feledés fátylát borították az eseményre, mivel inkább a japán kormánnyal való viszony javításában lettek érdekeltek, segítendő a kínai gazdaság talpra állítását. S különben is: Nanking a nacionalista kormány székhelye volt, a mészárlás pedig nem illeszkedett a kínai történelmi narratívába, s minekután a kommunista vezetés nem tolerálta a tőle eltérő véleményeket, ezért csak nagyon kevés mű jelenhetett meg a történtekről.
Mao halála után a politikai környezet is megváltozott: Tokió és Peking között elmérgesedett a viszony, ezért Nanking is egyre inkább előtérbe került. A művészek viszont a pártvezetés cinkosaivá lettek, a kevés kivételtől eltekintve a nacionalizmus kezdte átitatni az 1937-es év szörnyű eseményeivel foglalkozó műveket. Ezen kivételek egyike a 2009-es City of Life and Death: a mainstreamtől való elhajlásnak ára volt, a japán katonákat humanizáló Lu Csuan rendező hazájában közellenséggé vált. A rendező azonban továbbra is kitart igaza mellett: „Hiszem azt, hogy a japánok emberi lények. Ez alapigazság”.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Városliget
- Városligeti promenádok
- Megjelent a Városliget történetét bemutató könyv
- A Városliget jegén könnyedén szerelemre lobbanhattak a pesti fiatalok
- SZAVAZZ A LIGETBUDAPEST.HU-RA AZ „ÉV HONLAPJA" PÁLYÁZATON!
- Három kategóriában díjazták a Magyaroszág 365 fotópályázat alkotóit
- Magyarország állatvilágát bemutató szabadtéri fotókiállítás nyílt a Városligetben
- Nagyon hamar a biciklisek népszerű célpontjává vált a Városliget
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
- A legválságosabb időket is átvészelték a Városligetben megtartott árumintavásárok
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap