2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Így végzik a diktátorok

2011. december 23. 08:18

Kim Dzsong Il észak-koreai diktátor halálának oka (szívelégtelenség) tovább erősíti a diktátorok sorsa kapcsán gyakran idézett formulát: sokáig élnek és békében hunynak el.

A diktátorok halálának körülményeit tárta fel könyvében (The Great Big Book of Horrible Things: The Definitive Chronicle of History's 100 Worst Atrocities) Matthew White, amikor az emberiség száz legszörnyűbb bűnét vizsgálta meg.

„A politikai vezetők körülbelül 60 százaléka boldogan élt az általa elkövetett szörnyű tett után” – írja White, aki szerint minden, a feldühödött tömegek által meglincselt Moammer Kadhafira egy Sztálin jut (a szovjet diktátorral 74 éves korában szélütés végzett): White kutatása szerint a legszörnyűbb bűntettek elkövetői közül minden második (49 százalék) természetes halált halt. További 11 százalék békében vonulhatott vissza, míg 8 százalékuk száműzetésbe vonult azelőtt, hogy a Teremtő magához hívta volna.

Többeknek viszont nem adatott meg, hogy békében, párnák között haljanak meg: 9 százalék azoknak az aránya, akiknek sorsa felett bíróság mondott (halálos) ítéletet, 7 százalékuk csata közben hunyt el, 4 százalék börtönben sínylődve végezte, s ugyanennyien voltak azok, akik inkább öngyilkosságba menekültek.

A hosszú élet titka valószínűleg a Jay Olshansky szociológus által a Journal of the American Medical Association című folyóiratában közölt tanulmány megállapításaiban keresendő. Olshansky az amerikai elnökök esetében mutatta ki, hogy tovább élnek kortársaiknál, de a diktátorokra is igaz, hogy a vagyon, valamint a jó egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való hozzáférés kiemelt szerepet játszik az élet meghosszabbításában.

A diktátorok általában nem vesznek tudomást betegségük előrehaladott állapotáról és az öregségről – állapította meg Robert Gellately, a Floridai Állami Egyetem professzora. A kommunista országokban nehezen békélnek meg a halál gondolatával, ennek eredménye, hogy a színfalak mögött zajlik a hatalomátadás, ezért a külföld sokáig nem is érti, hogy ki lett az utód.

A kutató szerint sok a hasonlóság Sztálin és Kim Dzsong Il halála között, ugyanis a kézzel fogható elnyomás ellenére mindannyiszor az egész ország gyászba borult. „A szomorúság óriási méreteket öltött, még a Gulágon is. Síró foglyokat is lehetett látni” – így Gellately, hozzátéve: „Észak-Koreával kapcsolatban nehéz megállapítani, hogy az emberek őszinte érzésüket mutatták ki, vagy csak a bizonytalan jövőtől rettegtek”.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár