A spanyolok keltették az inkák "rossz hírét"
2011. október 10. 11:29 MTI
A spanyolok keltették az inkák "rossz hírét", akik távolról sem voltak olyan kegyetlenek hódításaik során, mint ezt a 16-17. századi beszámolók állítják - derült ki perui és amerikai antropológusoknak köszönhetően, akik kutatásaikról az American Journal of Physical Anthropology című folyóiratban számoltak be.
Korábban
Az inkák által létrehozott állam a mai Ecuador, Peru, Bolívia, Chile és Argentína területén helyezkedett el. A 15. század végére már 1 millió 140 ezer négyzetkilométer kiterjedésű birodalmat mondhattak magukénak, amelyben 10 millió ember élt. Eredményeiket erős hadseregüknek és jól szervezett közigazgatásuknak köszönhették.
A Dél-Connecticuti Állami Egyetem és a Cuzcói Nemzeti Kulturális Intézet munkatársai Cuzco, az egykori inka főváros melletti 150 kilométeres körzetben, 11 helyszínen feltárt 454 csontvázat vizsgálták meg háborús sebesüléseket keresve - olvasható a Science News tudományos hírportálon.
A temetkezések az i.sz. 600 és 1532 közötti időszakból származnak. A kutatók mindenekelőtt fejsérüléseket kerestek, amelyek furkósbottól, harci szekercétől és egyéb korabeli fegyverektől származhattak. Az inkák megjelenése előtti időkben, 600 és 1000 közötti időszakban élt 36 személy közül csupán egynél fedeztek fel ilyen fejsebet. Ahogy terjeszkedett az Inka Birodalom 1000 és 1400 között, nőtt a háborús fejsebek aránya is: 199 személyből ötnél mutatták ki, ez a vizsgált csontvázak 2,5 százaléka. Az Inka Birodalom fénykorában, 1400 és 1532 között ez az arány már 7,8 százalékos volt, 219 megvizsgált csontváz közül 17-nél mutattak ki fejsérülést.
Mint a kutatók rámutatnak, annak ellenére, hogy növekszik a harci sebesülések aránya, az ilyen sérülések viszonylag ritkák. "Úgy tűnik, hogy az inkák hódításaik során inkább a vértelen terjeszkedést és az ideológiai kontrollt preferálták" - hangsúlyozta Valerie Andrushko, a Dél-Connecticuti Állami Egyetem antropológusa.

Így diplomatacsapatot küldtek előőrsnek, hogy ajándékokkal kedveskedjenek a helyi vezetőknek és felajánlják katonai védelmüket. A javaslat elfogadása az inkáknak való behódolást jelentett, miközben az inka hadsereg a diplomáciai küldetés során a közelben várakozott, hogy világossá tegye, mi is történik azokkal, akik nem fogadják el a kecsegtető ajánlatot.
Mint Valerie Andrushko és Elva Torres, a Cuzcói Nemzeti Kulturális Intézet antropológusa rámutatott, vizsgálataik alátámasztani látszanak azokat a véleményeket, amelyek szerint az inkák nem feltétlenül a fegyverek segítségével bővítették birodalmukat.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


művészet
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt
- A Hohle Fels vízimadara, a figurális művészet hajnala
- Miért festette meg Michelangelo Isten hátsóját?
- Meglepő Klimt-festményt állítottak ki Hollandiában
- Vincent van Gogh ismeretlen őrangyala
- Majdnem 100 évvel a fej után feltárták a Buddha szobor testét is
- A Mona Lisát ellopása tette igazán híressé
- A kalandos életű festő és zongorista: Gyertyánffy Berta
- 10 érdekesség a tetoválás történetéből
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
- Ön ismeri a Vatikán himnuszát? 12:47
- Kincsek az iszapból: a Temze titkai 11:49
- Vonatrablással és fosztogatással töltötte az időt a Jesse-Younger banda 10:50
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14