A vörösterror 133 napja

Alig tanítják a polgárjogi küzdelmeket az USA-ban

2011. szeptember 30. 12:29 The New York Times

Kevés időt fordítanak rá, s nem is kötelező mindenhol a polgárjogi harcok tanítása az Egyesült Államokban, így nem csoda, hogy a tanulók gyakran még a legismertebb szereplőket sem tudják megnevezni.


Julian Bond, Georgia állam korábbi képviselője, politikai aktivista két évtizeddel ezelőtt állt ki először a katedrára. Többször is „vizsgáztatta” hallgatóit, hogy vajon mennyire mély ismereteik vannak a 20. századi amerikai történelem legfontosabb társadalompolitikai kérdéséről, a polgárjogi küzdelemről. Várakozásait alulmúlták a tanulók: a megkérdezettek közül egyetlen olyan diák sem akadt, aki hallott George Wallace-ról, Alabama rasszista kormányzójáról – volt olyan nebuló is, aki például a CBS egyik hírolvasójának hitte a szegregált iskola „mintaállamának” vezetőjét.

A tendencia az évek alatt nem fordult meg, s ha lehet mondani, még rosszabb lett a helyzet – derül ki az amerikai Southern Poverty Law Center által készített kutatásból. A dokumentum szerint az állami követelményrendszerben kell keresni a probléma gyökerét. „Az állami minimum követelmények teljesen mellőzik a polgárjogi küzdelem oktatását” – vonta meg a konklúziót a szerdán napvilágot látott jelentés.

A dokumentumban az államok aszerint vannak osztályozva, hogy milyen mennyiségben és minőségben oktatják a polgárjogi küzdelmeket. Harmincöt állam kapott ’F’ osztályzatot, amely azt jelzi, hogy a téma alig, vagy egyáltalán nem szerepel a tantervben. Az ’A’,’B’ és ’C’ osztályzatot kiérdemlő tizenkét állam közül kilenc is délen helyezkedik el, ott, ahol a mozgalom hőskorszakában a legnagyobb erejű megmozdulások és bojkottok voltak.

„Általában minél távolabb vagyunk a déli övezettől, s minél kisebb az adott terület afro-amerikai populációja, annál kevesebb figyelmet szentelnek a mozgalom bemutatásának” – olvasható a dokumentumban.

’A’ osztályzatot egyedül Alabama, Florida és New York kapott; ezekben az államokban különösen nagy hangsúlyt fektetnek a Legfelső Bíróság 1954-es deszegrációs ítéletétől kezdődő, s a Martin Luther King meggyilkolásáig (1968) tartó időszak tárgyalására. A három államban nem csak a Doktor gondolatai és munkássága kerül terítékre, a tanulók megismerhetik James Meredith, a Mississippi Egyetem első fekete diákjának történetét, valamint Medgar Evers és Malcolm X polgárjogi harcosok küzdelmes életét is.

A jelentés kiemeli: még a jobb osztályzatot kapó államoknál is az figyelhető meg, hogy a történelemoktatást szívükön viselő iskolák is átsiklanak az események felett, mivel a világháború utáni időszakra már kevesebb idő marad – mondta el Maureen Costello, a Teaching the Movement: the State of Civil Rights Education in the United States 2011 címet viselő jelentést kiadó intézet igazgatója.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!