Szarmata leletek az épülő M3-as autópálya nyomvonalán
2011. szeptember 23. 12:25 MTI
Rendben befejeződnek szeptember 30-ig a régészeti feltárások az M3-as autópálya Nyíregyháza és a 49-es főút közötti nyomvonalán: az épülő sztrádaszakaszon több érdekes bronzkori és szarmata időkből származó leletekre bukkantak a szakemberek.
Korábban
Pappné Kurucz Katalin, Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ nyíregyházi regionális irodájának vezetője elmondta, hogy az említett részen két lelőhelyen folyik régészeti munka a hónap végéig.
Az M3-as következő, Vajától Vásárosnaményig tartó szakaszán a módosított szerződés szerint egészen december 15-ig dolgozhatnak a régészek. Ezen a nyomvonalon pillanatnyilag két lelőhelyen kezdődött meg a feltárás, és további hetet kell még felkutatni - közölte a szakember. A sztrádaszakaszon az örökségvédelmi központ együttműködik a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel, mivel egyes területeket még erdő borít. Az irtáson már dolgoznak, a munkálatok ütemezés szerint zajlanak.
A régészek az előkészítő fázis, azaz a lőszermentesítés, bozótirtás, geodéziai kitűzés, illetve a fémkeresős vizsgálat után azonnal elkezdik a lelőhelyek szondás vizsgálatát. Az irodavezető közlése szerint az épülő M3-as autópálya nyomvonalán mintegy harminc régészeti szakember dolgozik.
A legérdekesebb leletekre az Ófehértó határában feltárt bronzkori telep egyik gödrében bukkant a Cséki Andrea vezette régészcsoport. A gödörben két férfi zsugorított sírja volt, a fiatalabbik férfi teste alatt pedig egy több ezer kagylókból álló szőnyeget találtak. A kagylók két-három rétegben, kinyitva, nagyrészt felfelé fordított felükkel, a test alatt rendszerezve helyezkedtek el.
Arra, hogy miért tették a test alá az egyébként teljesen hagyományos kagylókat, természettudományos vizsgálatok segítségével próbálnak meg rájönni a szakemberek - fűzte hozzá Pappné Kurucz Katalin. Egyúttal megemlítette, hogy a feltárással érintett részen az előzetes hatástanulmányok négy, egymástól független területet jelöltek meg. A több mint egy évig tartó munka során kiderült, egy nagy, körülbelül 90 ezer négyzetméter területű lelőhelyről van szó, ahonnan számos bronzkori és a szarmaták korából származó emlékanyag került elő.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.