7 végzetes pillanat

Kamenyec-Podolszkij: egy elfelejtett tragédia?

2011. augusztus 25. 10:51

Emléktábla avatással és egy kamarakiállítás megnyitásával emlékezik szombaton a Holokauszt Emlékközpont a második világháború egyik legsötétebb eseménye, a kamenyec-podolszkiji mészárlás 70. évfordulójára. Az egykori eseményekkel kapcsolatban a mai napig csak sejtéseink vannak.


Zsidók menete az ukrajnai Kamenyec-Podolszkijban, ahol őreik a városon kívül agyonlőtték őket. A fotót Spitz Gyula, magyar munkaszolgálatos sofőr készítette titokban.

A német megszállás és 1944 tavaszának eseményei előtt az egyik legsúlyosabb atrocitás a Magyarországon élő zsidóság ellen a Kamenyec-Podolszkijnál történt mészárlás volt. A KEOKH (Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság) által összegyűjtött, majd Kőrösmezőre internált körülbelül 18 000 "hontalan" zsidót a magyar hatóságok először a magyar katonai közigazgatás alatt lévő Galíciába vitték, majd ezután tolták őket át a német fennhatóság alatt lévő Ukrajnába, hadműveleti területre.

Az SS Kamenyec-Podolszkij közelében, 1941. augusztus 27-28-án, az ukrán milicistákkal együtt közvetlen közelről leadott tarkólövéssel végezte ki a védtelen áldozatokat. A meggyilkolt áldozatok számát Franz Jaeckeln SS-tábornok 23600-ra becsülte, ebből a magyarországi áldozatok számát 10-14 ezerre teszik.

Az események feltárása mind a mai napig hiányos, csak sejtéseink, feltételezéseink vannak arról, kik, mikor és hol hozták meg a végső döntést az akció megindításáról. Máig vita tárgya, hogy volt-e előzetes egyeztetés a német hatóságokkal, és ha volt, akkor milyen szinten. Az évek során számos feltételezés látott napvilágot az említett mészárlás elkövetőinek, a tömeggyilkosságban való közvetlen magyar részvételnek a kapcsán.


Hontalan zsidók 1941 nyarán (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára)

Kevés szó esik arról is, hogy hasonló kitoloncolások, "áttolások", ha nem is ilyen méretben, zajlottak-e le máskor is a korabeli Magyarországon. Nem tudni például azt sem, hogy mi lett a közel kétezer túlélő sorsa. A témát részletesen feldolgozó történelmi kiadvány megjelenése még várat magára.

Amit még tudunk: a megmenekültek közük néhány túlélő sikeresen visszajutott Budapestre, ahol értesítették a zsidó szervezeteket. A hír hamarosan Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterhez is eljutott, aki augusztus 15-én leállíttatta az akciót. Mindez egyben azt is jelenti, hogy míg 1941 júniusában a magyar politikai elitnek nem lehetett tudomása arról, hogy a Szovjetunió megszállt területein mi történik a zsidókkal, a vérengzések után ez már nem volt igaz. A Galíciában szolgálatot teljesítő tisztek beszámolóiból ugyanis nyilvánvaló volt: a magyar hadsereg minden ott szolgáló tagja, így a tisztek és a hadvezetés is pontosan tudták az akció és a deportálások célját.

A Holokauszt Emlékközpont a tömeggyilkosság 70. évfordulóján több helyszínen tart gyász megemlékezést és emléktábla avatást. 2011. augusztus 26-án 9 órakor, a Rumbach utca zsinagóga bejáratánál 1991-ben avatott emléktáblánál Prof. Dr. Haraszti György, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának elnöke mond beszédet, majd a megemlékezők koszorúzással, kövek elhelyezésével róják le kegyeletüket.

Délelőtt 10 órakor a Holokauszt Emlékközpont központi terében ( Budapest, Páva utca 39.) folytatódik az évfordulós program. Fodor Gábor fuvolaművész műsorát követően emléktábla avatásra kerül sor. Magyarország Kormánya, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ezzel adózik a közel húszezer áldozat emlékének. Beszédet mond Dr. Rétvári Bence parlamenti államtitkár, KIM és Prof. Dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi.

A koszorúzás, kövek elhelyezése után nyílik meg az évforduló alkalmából készült "Hontalanul/Védtelenül – Deportálások 1941 nyarán" című kamarakiállítás (Csató Mihály munkája). A hetven évet szimbolikusan is megjelenítő hét tárlóban képek, dokumentumok, korabeli idézetek segítségével mutatnak be egy-egy olyan részletet, amely bepillantást enged a tragédia bekövetkezésének folyamatába. Méreteiből adódóan a jelenlegi kiállítás nem tisztázhat, és nem is szeretne tisztázni vitatott kérdéseket. A tárlat megtekinthető a Páva utcai zsinagóga földszintjén.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!