2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

9/11: még mindig nem teljes a veszteséglista

2011. augusztus 17. 09:01

Hellen Keller kézzel írt levelei, Alexander Calder és August Rodin szobrai vagy a Világkereskedelmi Központot építő cég megalakulásáról szóló okmány - ilyen tételek szerepelnek a 2001. szeptember 11-én eltűnt művek listáján. Egy évtizeddel a New York-i központ elleni terrortámadás után még mindig nem lehet pontosan tudni, hogy mennyi pótolhatatlan és felbecsülhetetlen értékű irat, dokumentum és műkincs semmisült meg a merényletben. A mintegy háromezer kioltott élet, az anyagi kár elterelte a figyelmet arról, hogy mi minden tűnt el az al-Kaida akciójában.

A hét épületből - köztük az ikertoronyból - álló komplexum több mint 430 vállalat képviseletének adott otthont, beleértve ügyvédi irodákat, ipari cégeket, pénzüggyel foglalkozó vállalkozásokat. Huszonegy könyvtár semmisült meg, köztük a The Journal of Commerce című újságé. Itt székelt tucatnyi szövetségi, állami vagy városi hivatal, a többi közt a munkahelyi diszkrimináció ellen tevékenykedő szervezet, az Equal Employment Opportunity Commission (EEOC), akárcsak az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeleti Bizottsága is.

A Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA is fenntartott egy fedett irodát a központ 25. emeletén, ugyanebben az épületben kapott helyet az elnök védelmét ellátó titkosszolgálat egy egysége is. (A CIA és a titkosszolgálat emberei maguk fésülték át a Staten Islandre szállított törmeléket elveszett dokumentumok, adathordozók, bizalmas iratok és hírszerzői jelentések után kutatva.)

A veszteségek emberéletben, anyagiakban és szellemi értékben egyaránt súlyosak. A Cantor Fitzgerald brókercég 650 alkalmazottja veszítette életét a merényletben, de a vállalatnak emellett értékes, rajzokból és szobrokból álló műkincsgyűjteménye is megsemmisült, köztük Auguste Rodin Gondolkodójának egy másolata is. A műtárgy egyébként a támadás után megkerült, majd rejtélyesen újra eltűnt. A romok közül számos más szobor törmelékét szedték össze.

A hatos számú épület temette maga alá az Egyesült Államok vámőrségének Ferdinand Galozzi nevét viselő könyvtárát, amely egészen 1840-ig visszamenő gyűjteménnyel rendelkezett az amerikai kereskedelmi dokumentumokból. Az épületben őrizték az egykori hírhedt manhattani munkásnegyedből, a Five Pointsból származó mintegy 900 ezer tárgyat.

A kilencemeletes ötödik épület amúgy tűzálló alagsorában tárolták Jacques Lowe fotográfus John Fitzgerald Kennedy elnökről készített képeinek a negatívjait, szám szerint mintegy negyverezret. Szinte teljesen megsemmisült a Helen Keller International nevű nonprofit szervezet archívuma is, a gyűjteményből csupán két könyv és Keller mellszobra került elő.

A veszteséglistát egyéb bizalmas és titkos is iratok is gyarapítják, hiszen nemcsak az ikertoronyba, hanem a Pentagonba is becsapódott egy gép, méghozzá az American Airlines 77-es járata. Az a magáncég, amelyet azzal bíztak meg, hogy segítsen felkutatni a maradványok között a védelmi minisztérium könyvtárának állományát, alig 100 tételt tudott megmenteni (az ötszögű épület egy részét romba döntő repülőgép orra a könyvtárban állapodott meg.) Így lényegesen kevesebb információ maradt fenn például a szovjetek 1980-as afganisztáni megszállásáról, korlátozva az Egyesült Államok felkészülését a terroristák ellen a merénylet után egy hónappal Afaganisztánban végrehajtott csapásra.

Két héttel a támadást követően levéltárosok és könyvtárosok gyűltek össze a New York-i Egyetemen, hogy megvitassák, egyáltalán miként lehetne feltérképezni, mi mindennek veszett nyoma. Ekkor alakult meg az a dokumentációs munkacsoport, amely kérdőíveket küldött ki az érintett cégeknek, képviseleteknek és szervezeteknek a megrongálódott vagy eltűnt iratokról. Ám csak alig néhányuktól érkezett válasz. "A feszült légkör, a 9/11-et körüllengő bizalmatlanság és politikai szempontok meglehetősen összetett feladattá teszik az információ áramlását" - szögezte le a csoport 2005-ben összegző jelentésében, amelyet az AP amerikai hírügynökség idézett.

A szövetségi hivatalok számára törvény írja elő, hogy jelentsék veszteségeiket az Amerikai Nemzeti Levéltárnak, de ezt egyik sem tette meg az al-Kaida-merénylet után. David S. Ferriero levéltáros szerint érthető, hogy a hivatalok az emberi és anyagi áldozatokkal voltak elfogalva, nem pedig irataik számba vételével és megőrzésével. Szerinte a támadásnak arra kellene ösztönöznie a szövetségi nyilvántartások vezetőit, hogy a jövőben készítsenek terveket egy, a 9/11-hez hasonló katasztrófák esetére.

Steven Aftergood, a Amerikai Tudósok Szövetségének a kormányzati titkosításokat nyomon követő projektigazgatója úgy vélekedett, hogy a hagyományos irattárolási megoldások a 2011-es terrortámadáshoz hasonló helyzetekben eleve kudarcra vannak ítélve, hiszen senki sem számol azzal, hogy maguk az épületek is összedőlhetnek.

Az EEOC-nak 1500 kiemelt fontosságú ügy aktáit kellett újrarendeznie, illetve szinte elölről összeállítania. A tárgyalások hónapokat késtek, mivel a számítógépes rendszert csak 2001. augusztus 31-ig bezáróan tudták helyreállítani, és az összes tanúmeghallgatást is újra le kellett vezényelni.

A New York-i és a New Jersey-i kikötői felügyeletnek szinte valamennyi dokumentuma a komplexumban volt. A hatóság igazgatása alá tartozik a térség valamennyi repülőtere, hídja és maga a Világkereskedelmi Központ is. Tíz évvel a szerencsétlenség után még mindig csak nagyjából megbecsülni tudják, hogy milyen okmányok tűntek el - mondta a felügyelet szóvivője, Steve Coleman. Veszteséglistájukat a teljes video- és fotóarchívum is növeli, és megsemmisültek az igazgatósági ülésekről készült jegyzőkönyvek is. A hatóság ma is több ezer tonna acél- és cementtörmeléket tárol a New York-i Kennedy repülőtér egyik hangárában.

Azért nem veszett el minden. A dokumentumok egy részét - főleg leltári másolatokat - a hatóság rendszeresen elküldte azoknak a könyvtáraknak, amelyek kérvényezték, hogy részt vállalhassanak a tárolásukban. A Ground Zéró közelében pedig a munkások megtalálták a kikötői felügyelet birtokában lévő fotógyűjtemény egy részét. Több tízezer felvételt sikerült helyreállítani az egykor milliós kollekcióból.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár