A láthatatlan tinta titkai

Az emberiségben mindig is megvolt a magánélet, a magánlevelezés iránti vágy. Voltak olyan idők, amikor a hagyományos tinta is elég titkot rejtett magában, de az írástudás elterjedésével valami újat kellett kitalálni, hogy a levél ne kerüljön illetéktelenek kezébe: ekkor jött a képbe a „tinta” láthatatlan formája, amely leginkább a hadiállapot beálltakor került reflektorfénybe.

A történelem első láthatatlan tintája az idősebb Plinius személyével fonódott össze. A római parancsnok, író és tudós leginkább a ’bátraké a szerencse’ mondatával hagyott nyomot a történelemben, igaz, végzete alaposan rácáfolt erre: pont akkor hajózott a Vezúvhoz, mikor a tűzhányó kitört, Plinius pedig füstmérgezést kapott. Viszont ő volt az is, aki az emberiséget a láthatatlan tinta első receptjével ajándékozta meg: a tudós-hadvezér szerint a mocsári kutyatej kivonatából olyan írás készülhet, amely láthatatlan a szemnek. Nem volt véletlen, hogy Plinius köpenyét alkalomadtán katonai vértre cserélte, hiszen a „tinta” a történelem során a háborúban tette a legnagyobb szolgálatot.

Érdekes, hogy a hő, a fény és a kémiai anyagok hatására működő formák közül az utóbbi terjedt el először. A kémiai úton kifejlesztett láthatatlan tinta bizonyos vegyi anyagok hatására válhat láthatóvá. Ilyet használtak az amerikai függetlenségi háborúban is, aminek azonban sokkal fejlettebbnek kellett lennie, minthogy az ilyen levél birtokába jutó ellenséges erő meglobogtasson egy káposztát, az írás pedig azonmód felfedje titkát (az ecet a vöröskáposzta levére színeződött el.) A kémek rendszerint szódabikarbónát tartottak maguknál, ezzel tudták feloldani a levelek titkosságát.

A kémiai módszereket a melegítésre való áttérés követte. A hő hatására először a tinta által súlyosan megrongált részek váltak feketévé. Ha viszont az egész papírt finomam végig benedvesítették, akkor az alacsony hő nem mutatta meg az írást. A németek által kifejlesztett recept a következő volt: 30 gramm timsó és 30 gramm fokhagyma leve, ezeket összekeverni, majd ráhelyezni a papírra. A testnedvek is alkalmasak láthatatlan tintának: ilyen a nyál, vagy a vizelet, de egy MI6 ügynök szerint a legjobb a sperma, amely még a jód hatására sem válik láthatóvá. Lényegében azonban szinte minden, ami a kezünk ügyébe kerül, használható: a méz, a tej, s a szappanos víz is.

Az 1949-ben elfogadott genfi egyezményeknek a hadifoglyokról szóló része garantálta a jogot a magánlevelezésre, ugyanakkor korlátozta a láthatatlan tinták feloldására való hő használatát, ezért a tisztviselők ismét a kémiai anyagokhoz fordultak. A szövetségesek két olyan papírt fejlesztettek ki, amellyel le lehetett csökkenteni a titkos levelek számát: a Sensicoat nehéz volt és drága, de olyan anyaggal volt bevonva, amely ellenállt a folyadékoknak és az ecetnek, s azok hatására elszíneződött. A másik az Anilith, amely ugyan olcsóbb volt, de szintén kimutatta a gyanús anyagokat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• A csata, ahol Napóleon hadvezéri képességei megrendültek
• Egész életét a török elleni harcra tette fel Hunyadi János
• A britek Washington elrablásával akartak fordítani a háborún 
• Jeanne d’Arc küzdelmei
• Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai”
• Ötszáz éve volt a lovagkor utolsó csatája 
• Számtalan áldozatot követelt az első világháború legvéresebb ütközete
• Harc minden négyzetméterért: az Ivo Dzsima-i csata tragédiája
• Az első világháború árnyékában: Fosztogatás és rekvirálás az északkeleti hadszíntéren