Kódolt üzenet az amerikai polgárháború sorsdöntő ostromából

A hatsoros, kódolt üzenet 1863. július 4-én kelt, azon a napon, amikor John C. Pemberton megadta magát az unionista csapatokat vezető Ulysses S. Grantnek. Ezzel befejeződött a Mississippi partján fekvő Vicksburg hetek óta tartó ostroma, ami a háború egyik fordulópontját is eredményezte.

A szelence 1896 óta bújt meg a Konföderáció Múzeumában, a vicksburgi csatában szolgáló William A. Smith ajándékaként. Az üvegcse megvizsgáltatását Catherine M. Wright, a múzeum igazgatója szorgalmazta. Az értékes tárgy először Scott Nolley restaurátor kezébe került, aki elektronmikroszkóp alatt vizsgálta meg, és ennek során észrevette: só rakódott a szelence szája és annak dugója közé. Melegítés hatására a só megolvadt és egy szike segítségével meglazították a parafa dugót, majd eltávolították azt. Az üvegcsében egy töltényt és egy fehér cérnával átkötött papírtekercset találtak, amit egyből át is adtak a papírszakértőnek. A szakértő szerencsésen kibontotta az áthurkolt üzenetet, amelyet azonban első ránézésre senki nem értett.

Több sikertelen próbálkozás után a kódolt írást végül a CIA egyik nyugalmazott szakértője, David Gaddy fejtette meg. Az alkalmazott kód a Vigenère-rejtjel volt, azaz az ábécé minden egyes betűjét egy megadott számmal eltolták; így lett például „a”-ból „d” betű. Ez a fajta írás a korban igen népszerű volt a déli csapatok körében. A cetli a következő üzenetet tartalmazta:

„Pemberton százados, a folyó túloldaláról ne várjon segítséget. Tudassa Johnston tábornokkal, – ha van rá módja – hogy mikor tudná megtámadni az ellenséget vele együtt. Informáljon engem is, én majd megpróbálok elterelést indítani. Küldtem néhány robbanószerkezetet és mellékelem Johnston sürgönyét.”

Az üzenet küldője John G. Walker főparancsnok lehetett, akinek a csapatába tartozott William Smith, a szelence adományozója is. Az üzenetben említett Johnston pedig nem más, mint Joseph E. Johnston tábornok, akinek a 32000 fős serege Vicksburgtól délre táborozott le, hogy megvédje Pemberton seregét Grant tábornok 35000 fős támadásától. Pemberton reménykedhetett benne, hogy Johnston végül a segítségére siet, azonban az is könnyen elképzelhető, hogy a parancsnok nem is olvasta a sürgönyt.

Grant ugyanis miután második nekifutásra sem tudta legyőzni Pemberton seregét, inkább elhatározta: körbeveszi a várost és elvágja az utánpótlás útvonalát. Ezzel megkezdődött a hat héten át tartó küzdelem, szenvedés és éhezés. Pemberton végül 1863. július 4-én megadta magát. Az üzenet nagyon későn érkezhetett, a keltezéséből könnyen következtethetünk arra is, hogy talán el sem jutott a parancsnokhoz, hiszen amikor a hírvivő közeledett a városhoz, már láthatta az unionisták kitűzött zászlóját Vicksburg felett, és értelmetlennek találhatta a sürgöny továbbítását, így talán visszafordult.

De vajon mit keresett az üvegcsében az alján megbújó töltény? A múzeumigazgató szerint a hírvivőt utasították: veszély esetén dobja a szelencét a folyóba, a súly pedig lehúzta volna a titkos fiolát a Mississippi mélyére.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Horthy

• Legitimista meggyőződése ellenére hiúsította meg a második királypuccsot Bethlen István
• A Magyar Nemzeti Levéltárhoz került az egykori kormányzói család hagyatéka
• A kormányzó hitvese: Horthy Miklósné Purgly Magdolna
• Indiai vadászatok és lenyűgöző britek: Horthy Miklós a világ körül
• A köztársaságból kiábrándult Habsburg-pártiak gyűrűjében választották kormányzóvá Horthy Miklóst
• A nemzetmentőtől a nemzetvesztőig: hányféle Horthy-kép létezik?