Csehországban kárpótlást kapnak a kommunista rendszerrel szemben fellépők

A jobbközép kormány javaslatára a képviselőház júniusi igenje után szerdán a szenátus is igent mondott, így a jogszabályt már csak Václav Klaus államfőnek kell aláírnia. A sokat vitatott törvény november 17-én, az 1989-es "bársonyos forradalom" 22. évfordulóján lépne életbe.

Az érintettek fejenként 100 ezer koronás pénzbeli kárpótlásra lennének jogosultak, míg elhalálozásuk esetén feleségük vagy férjük az összeg felét kapná meg. Amennyiben az érintettnek ma alacsonyabb a nyugdíja az átlagosnál, azt felemelnék az átlagos szintre.

Csehországban az I. világháború idején a létrehozandó csehszlovák köztársaságért különböző országokban aktívan harcolókat nevezik az első ellenállás résztvevőinek, míg a második ellenállás megnevezés a II. világháborús náciellenes harc résztvevőire vonatkozik. Az 1948-1989 között létező szocialista rendszer ellen aktívan fellépőket nevezik ma a harmadik ellenállás résztvevőinek.

A felsőházi szavazáskor a jelen lévő 71 szenátor közül 44-en támogatták a képviselőház által június közepén jóváhagyott javaslatot. A jobboldal kezdeményezésére elfogadott törvény létjogosultságáról évek óta éles vita folyt Csehországban. A baloldal és a történészek jelentős része szerint ugyanis 1948 és 1989 között Csehszlovákiában nem volt háborús helyzet, ezért indokolatlan ellenállásról beszélni.

Az első és a második ellenállás résztvevői háborúban és fegyverrel a kezükben harcoltak az emberi és nemzeti jogokért, ami nem mondható el a harmadik ellenállás résztvevőiről. Ebből kifolyólag a jogszabályban meghatározták a harmadik ellenállás különböző formáit is, illetve azt, kiket lehet és kiket nem lehet besorolni ebbe a kategóriába. Ilyen irányú tevékenységük ellenére sem lehet például besorolni az ellenállók közé azokat, akik a múltban tagjai voltak a kommunista pártnak, a népi milíciának (munkásőrség), a Nemzeti Front (Népfront) akcióbizottságainak és 1968 után a csehszlovák-szovjet baráti társaságnak.

A besorolási kérelmeket a védelmi minisztérium fogja elbírálni, mégpedig a volt állambiztonsági szolgálat (STB) levéltárát kezelő hivatal, illetve a kommunizmus bűntetteit vizsgáló hivatal szakmai álláspontja alapján. Egyelőre nem tudni, hány embert érinthet az új jogszabály.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
• Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
• Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
• Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
• A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
• Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
• Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
• Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa
• A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok