Bulvár és politika frigye: az Esti Újság

Az első igazi magyar bulvárlap 115 éve indult útjára, kitaposva az utat egy máig jelentős véleményformáló sajtótermék, a tabloid előtt. Az 1896-ban induló Esti Újság a magyar sajtótörténetben kiemelt helyet foglal el, hiszen a szenzációközpontú-újságírás valódi úttörőjének számított.

A nemrégiben kipattant, egyre gyűrűző, vezető brit politikusokig elérő sajtóbotrány a modern kori újságírás sokszor alábecsült, ámde jelentős szereplőire irányította a nyilvánosság figyelmét: a bulvárlapokra, amelyek hazánkban alig több mint egy évszázada vannak jelen. Hogyan honosodott meg ez a modern orgánum Magyarországon, kik voltak azok, akik először akartak a szenzációs hírek olcsó újságainak farvizén a sajtó mennyországába jutni, s mindezt nyereségesen?

A bulvárlapok magyarországi meghonosítására több korábbi kísérlet is volt, de az 1896. október 13-án induló Esti Újság volt az első, amely kiállta az idők próbáját. A millennium évében megindult „krajczáros estilap” alapítója, Rákosi (eredeti nevén: Kremsner) Jenő (1842-1929) a dualizmus főrendiházig emelkedett sajtócézára volt.

A drámaírás területén is tehetséges újságíró sokrétű pályája során olyan médiabirodalmat épített ki, melynek zászlóshajója a korban népszerű Budapesti Hírlap volt; folyóiratainak – Divatújság, Gyermekdivat, Patyolat – csupán egyike volt az 1896-ban megalapított Esti Újság. Egykori befolyását tükrözik Schöpflin Aladárnak a Nyugatban megjelent 1929-es nekrológjának mondatai: „Ez az idő, a millennium körüli évek ideje, Rákosi aranykora volt. Ő az ország első publicistája, legnépszerűbb embereinek egyike, lapja a legnagyobb, majdnem kizárólagos publicisztikai hatalom, amelyben egész társadalmi osztályok hittek csaknem naiv bizalommal. Amit a nyilvánosság embere elérhet, azt Rákosi mind az ölében hordotta”.

Az egyedi sajtótermék történetét tanulmányában (Bulvárlapok a pesti utcán) elemző Buzinkay Géza szerint Rákosi kiadóhivatalának főnöke, Zilahi Tibor kettős célt tűzött ki maga elé: egy olcsó lap kiadását, (az újság ára kezdetben csupán egy krajcár volt) valamint a gyorsan megszerezhető információk közvetítését. A lap felelős szerkesztője egészen 1911-ben bekövetkezett haláláig Barna Izidor volt, akit a riportműfaj magyarországi úttörőjeként tartanak számon.

Az Esti Újság formabontó jellege ellenére sem külsejében, sem tartalmában nem hasonlított a mai értelemben vett bulvárra, inkább egy politikai, közéleti sajtótermék volt. Buzinkay munkájában olvasható, hogy a négyhasábosra tördelt lap tipográfiailag a hírlapi hagyományokat folytatta, s akkor még hiányoztak a feltűnő címek is. A bulvárlap rovatai a következők voltak: Világ folyása, Főváros, Irodalom és művészet, Táviratok, Hírek, Sport, Törvényszék, Közgazdaság, illetve az utolsó oldalakon az elmaradhatatlan apróhirdetések.

Mi volt a titka az újságnak, és milyen újításoknak köszönhetően tudott sikeres maradni? A lap újdonsága a korban szokatlan terjesztési mód volt, ugyanis az Esti Újságot – a magyar sajtó történetében először – kizárólag rikkancsok útján értékesítették. A fejlett üzleti érzékkel rendelkező Rákosi az új eljárást a szegények támogatásaként állította be. Az olcsó és szinte bárhol hozzáférhető, friss híreket tartalmazó újság a munkaidőhöz is alkalmazkodott, ugyanis délután 4-5 óra tájékán jelent meg, így valóban a friss híreket tartalmazta. A lap beköszönő vezércikke is a piaci igények reális ismeretéről tanúskodik: „A nagyvárosi ember megkivánja, hogy a mikor napzártakor leteszi szerszámát, becsukja üzletét, hazajön hivatalából, vagy mielőtt elmenne zsurra, klubba, szinházba, mulatságba, röviden tájékozva legyen a záródó nap eseményeiről, hogy azután annál nagyobb érdeklődéssel várja reggeli ujságja kimeritő jelentéseit”.

Az Esti Újság azonban évtizedekkel később, az 1910-es évek folyamán egyre inkább kormányközelivé vált, elvesztve olvasótáborának jelentős hányadát. A Rákosi-lapbirodalom bukására következőképpen utalt nekrológjában Schöpflin: „Magyarországban ujságíróra nézve mindig veszedelmes dolog kormánypártinak lenni s ezt a veszedelmet még Rákosi Jenõ sem tudta kikerülni”. Az Esti Újság hanyatlását meggyorsította, hogy a huszadik század elején már több sikeres bulvárlapot – mint például az Est – adtak ki.

Az Esti Újság végül 1917 őszén szűnt meg, a korábban elhunyt Barna Izidor felelős szerkesztő helyét Lázár Miklós vette át, a személyi váltással párhuzamosan a lap is átalakult Déli Hírmondóvá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe