A náci űrprogram mítosza

A sci-fi rajongók és gyakorlott összeesküvés-gyártók szeretnek eljátszadozni a gondolattal, hogy vajon tényleg volt-e űrprogramja a Harmadik Birodalomnak. Robert A. Heinlein volt az első a sorban, az amerikai író már 1947-ben értekezett a témáról, míg ma a várhatóan 2012-ben vászonra kerülő finn alkotás, a Vaség okozza a legnagyobb izgalmat a hívők körében.

Van-e bármi alapja a feltételezésnek, vajon tényleg űrprogramon dolgozott a náci vezetés? „Ez abszolút kizárható” – fogta rövidre a vitát Michael Neufeld, a Smithsonian űrkutatás-történeti kurátora. „Ez a félremagyarázás tipikus esete. Az emberek általában egyenlőségjelet tesznek a rakéta- és az űrprogram közé, de a németek rakétaprogramja kizárólag a fegyvergyártásra szorítkozott. Ez volt az egyetlen oka, hogy a Harmadik Birodalom támogatta a rakéták gyártását. A cél az volt, hogy létrehozzák a V-2-t, majd esetleg további nagyobb, interkontinentális rakétákat is gyártsanak” – tette hozzá.

A náci Németországban 1933 és 1945 között kevés olyan tudományos kutatás folyt, amely nem hadicélokat szolgált, ez pedig különösen igaz volt a rakétatechnikára. Még ha az olyan tudósok, mint Wernher von Braun „vegytiszta” tudományos űrkutatásról is álmodoztak, ez végül a rakétameghajtású fegyverek kifejlesztésében realizálódott. „Felismerték, hogy a fegyverprogram farvizén el lehet jutni az űrkutatásig” – mondta el Braun életrajzírója, Bob Ward. „Az űrprogramig a katonai célú kutatáson át, a technológiai fejlődésen keresztül juthattak volna, mindenesetre nem gondolom, hogy a politikai vezetésnek voltak ilyen ambíciói” – tette hozzá.

Az űr feltérképezése iránti vágy artikulálására azonban nem a nácik hatalomra jutása idején került sor. A húszas-harmincas években német tudósok, köztük az űrkutatás egyik úttörője, Hermann Oberth kezdtek foglalkozni az űrutazás kivitelezhetőségéről. „Aztán jöttek a nácik, és elkezdték dönteni a pénzt a fegyverprogramba” – mondta Neufeld.

A háború után a német tudósok fontos szerepet játszottak az amerikai és a szovjet űrprogramban. Braun például a NASA-nál helyezkedett el, s segítette életben tartani a német űrkutatásról keringő mítoszokat. „Ahogy a róla szóló életrajzban is írtam, Braun az űr megszállottja volt, csak ez foglakoztatta, ugyanakkor szélsőjobboldali nézeteket vallott, a nácikkal szimpatizált. Így a fegyvergyártás nem akarata ellenére történt” – nyilatkozta Ward.

Még a világháború után is katonai célokat szolgált a V-2, a német elme és találékonyság pedig hozzájárult szovjet-amerikai űrprogram elmérgesedéséhez. „A V-2 valójában nem a németek számára jelentett áttörést, inkább az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Franciaország és más államok céljait szolgálta. Lerakta az alapokat az űr meghódításához” – tette hozzá a kutató.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban