Húsz éve vonultak ki a szovjet csapatok Kelet-Európából
2011. június 20. 08:55 Múlt-kor, MTI
Korábban
NDK
A kelet-európai volt szocialista országok közül a Német Demokratikus Köztársaságban volt a legjelentősebb a szovjet katonai jelenlét: az Oderától nyugatra a hozzátartozókkal együtt több mint félmillió egyenruhást és polgári személyt állomásoztatott Moszkva. Az itteni csapatkivonás 1989. május 11-én kezdődött. Egy korábbi, egyoldalú szovjet döntés értelmében 1989. augusztus közepéig mintegy tízezer katona, ezer harckocsi és körülbelül 330 tüzérségi üteg hagyta el a keletnémet területeket.
1990. szeptember 12-én a két német állam, valamint a náci Németországot 1945-ben részekre osztó négy szövetséges hatalom külügyminiszterei az ún. 2+4-es tárgyalások eredményeként Moszkvában aláírták az újraegyesítendő ország szuverenitását helyreállító nemzetközi szerződést, s ezzel befejezettnek nyilvánították a háború utáni korszakot. A szerződés lehetővé tette az egységes Németország számára, hogy a NATO teljes jogú tagja legyen, legfeljebb 370 ezer fős hadsereget tartson fenn, de nukleáris, biológiai és vegyi fegyverrel nem rendelkezhetett. A megállapodás rögzítette azt is, hogy az NDK területén tartózkodó 380 ezer szovjet katona 1994 végéig hazatér, s ennek feltételeit - átképzésüket és lakásgondjaik megoldását - Bonn biztosítja annak a külön megállapodásnak a keretében, amelynek értelmében 15 milliárd márkát ad a Szovjetuniónak.
1990. október 2-án éjfélkor kikiáltották az egységes Németországot. Az egy hét múlva, október 9-én aláírt közös egyezmény többek közt 213 kaszárnya, 23 légikikötő és 15 nagyobb gyakorlótér folyamatos bezárásáról, valamint 700 repülőgép, kb. 4200 harckocsi és 2,6 millió tonnányi haditechnika és muníció Németországból történő elszállításáról rendelkezett. Az egykori NDK nagyvárosai közül 1991-ben Halléból és Magdeburgból távoztak végleg az odatelepített szovjet egységek, Türingiát 1992 novemberében, Szászországot 1993 februárjában hagyták el.
A volt szovjet haderő teljes kivonását az 1994. augusztus 31-i berlini ünnepségsorozat zárta le, amikor Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl német kancellár együtt búcsúztatta a Németországból távozó orosz csapatok utolsó egységét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.