Befejeződhet a vita Salamon bányái miatt
2011. június 9. 10:29
Egy Salamon feltételezett rézbányáinak területén ősszel kezdődő szentföldi feltárás számos, a bibliai időkkel kapcsolatos vitát lezárhat.
Korábban
területen, ahol a bibliai idők legnagyobb rézbányáját sejtik. A kutatók remélik, hogy a feltárások eredményeképpen képesek lesznek meghatározni azt a népet vagy államalakulatot, amely az i.e. 10 században ellenőrizte a bányák rézkitermelését. A felfedezés a bibliai régészet szempontjából is fontos lehet, ugyanis az Ószövetség is erre a korra helyezi Izrael és Edom királyságait.
A hely, Khirbat en-Nahas (Kirbát en-Náhász) a Holt-tengertől ötven kilométerre délre, a faynani térségben található. A korábbi ásatásokat is vezető Levy szerint az i.e. 10-9. századok folyamán, amikor a Dávid és Salamon királyok által vezetett zsidó állam ellenőrizte a térséget, nagymértékű rézkitermelés folyhatott a helyszínen. Levy elméletét a lelőhely koráról a leletek radiokarbonos vizsgálata is megerősítette.
A University of California régész professzorának kutatásai új fejezetet nyithatnak az ókori zsidó állam faynani rézbányáiról folytatott vitában. A térségben az 1930-as években ásatásokat folytató archeológus, Nelson Glueck szerint ugyanis Kirbát en-Náhász lehetett a Salamon-kori rézkitermelés helyszíne, ahol többek közt kinyerték az Első Templom építéséhez szükséges rezet is.
Az 1980-as évekre azonban megváltozott az álláspont egy „minimalistáknak” nevezett csoportnak köszönhetően, akik szerint a ma ismert Ószövetséget az i.e. 6-5. században a babiloni fogságban lévő zsidó elit írta és szerkesztette. Ezért a forradalmi elmélettel előálló kutatók azt feltételezték, hogy az i.e. 5 század előtti események vagy kitalációk, vagy jelentősen felnagyították azokat egy minél dicsőbb izraeli múlt felépítése érdekében. Mindez azt jelentette, hogy a csoport szerint Dávid és Salamon állama vagy nem létezhetett, vagy lényegesen kisebb lehetett, és ezt csak erősítette a két jelentős zsidó uralkodóhoz köthető leletek hiánya. Ráadásul az 1970-80-as években a térségben ásató brit archeológusok szerint a Kirbát en-Náhász bányái nem működhettek az i. e. 7. század előtt, így azokat nem is használhatta a két évszázaddal korábban uralkodó Salamon.
A vitán csak az 1993-ban megtalált és i.e. 9. századra keltezett Tel Dán-sztélé fordított, amelyen arámi nyelven hivatkoznak Dávid dinasztiájára. A későbbi 2002-es és 2006-os, Levy által vezetett ásatások Kirbát en-Náhász területén olyan leleteket találtak, melyek alapján az i.e. 10-9. századokban jelentős mértékű rézbányászat feltételezhető a térségben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor történelmi magazin
- Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
- Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
- Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
- A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
- Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról
- A legnagyobb titokban hajtotta végre a kitelepítéseket az ÁVH 20:20
- India egységének védelmére hivatkozva gyilkolták meg a Nehru–Gandhi-dinasztia tagjait 18:05
- Gyilkosságok sora árnyékolta be a Colt gyártásának kezdeteit 14:20
- Törökkori konyhával és tűzijátékkal várja az érdeklődőket a tatai fesztivál 13:20
- A kémiában és a hadászatban egyaránt tehetségesnek bizonyult Görgei Artúr 09:50
- Még éjszaka sem hagytak fel az támadásokkal a Budát ostromló magyar csapatok 08:20
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap