Nem kímélte környezetét a Német Lovagrend

1280-ban a győztes teuton seregek megkezdték a világ egyik legnagyobb kastélyának első kapavágásait. Az észak-lengyelországi Marienburg (Malbork) kastélya a középkor során számos német királyság központja volt, ahonnan sikerrel lehetett visszaverni a pogány hadak támadásait, s újjáépíteni a középkori Európát. Az akkori pollenek vizsgálata azt mutatja, hogy a tömeges átkeresztelések mellett a lovagrend a földek „megtérítésével” is foglalkozott: hatalmas erdőségeket változtattak át művelhető földekké.

A 13. század elején a Baltikum délkeleti részén élő porosz törzsek nem kívánatos személyekké váltak a Német Lovagrend által alapított, a mai Németország és Lengyelország egyes területeit magába foglaló állam szemében. Ennek érdekében a Német Lovagrend számos keresztes hadjáratot indított, a 14. századra kiépülő államszervezet pedig már 220 ezer ember életét irányította.

A kutatók korábban jórészt térképekre hagyatkoztak, amikor azt próbálták megállapítani, hogy mennyi fát és követ használtak fel a lovagok a kastély építéséhez. Alex Brown és Aleks Pluskowski (Reading Egyetem) viszont egy teljesen más megközelítésből fogta meg a témát: a sárban megmaradt pollenszemeket vizsgálták, amiből a múltbeli klímaváltozásoktól kezdve a tájkép változásáig szinte mindent rekonstruálni tudtak.

Brown és Pluskowski a külső sáncárokból, az északi oldalon levő halásztóból és a déli tőzegtárolóból vett mintákat. A folyamat a 11. században kezdődött, a fáról származó pollent ekkor kezdte felváltani a lágyszárú növényekből és gabonanövényekből származó virágpor. Egy másik kutatás ezzel szemben azt állítja, hogy a Német Lovagrend a zavartalan vadászat érdekében igyekezett megőrizni az erdőségeket, és fontos természeti forrásként tekintett a fára.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”