Dominikai múzeum a Trujillo-diktatúra áldozatainak emlékére
2011. május 30. 16:51 MTI
A Rafael Leónidas Trujillo dominikai diktátor rezsimjének áldozatul esett ötvenezer ember emlékére nyílt múzeum vasárnap Santo Domingóban; az emlékközpontot a diktátor halálának 50. évfordulója előtti napon adták át.
Korábban
A múzeumban most első ízben nyilvánosságra hozzák azoknak a teljes listáját, akiket Trujillo 1930 és 1961 közötti diktatúrája alatt öltek meg. A fővárosban egy gyarmati stílusú lakóházban 2,7 millió dollárért (511 millió forint) kialakított múzeumban rekonstruáltak egy kínzókamrát, és hallhatók kínzásokról készült hangfelvételek is.
1937-ben Trujillo megparancsolta 20 ezer haiti bevándorló kivégzését, hogy „megtisztítsa” országát. (Haiti és a Dominikai Köztársaság egymás mellett fekszik Hispaniola szigetén.) A katonák átkutatták a szegénynegyedeket és a cukornádföldeket, és a Rio Massacre mentén lemészárolták a haiti bevándorlókat. (A folyó a nevét – Tömeggyilkosság – egy 17. századi csata után kapta.)
„A haitiak elleni népirtás volt Trujillo zsarnokságának legnagyobb emberiesség elleni bűntette” – jelentette ki Luisa De Pena, a dominikai Ellenállás Emlékmúzeumának igazgatója. A dominikai társadalomnak szembe kell néznie az elkövetett bűntettekkel, a köztudat részévé kell azokat tennie, csak így haladhat előre - mondta.
Állami szervek és civil szervezetek hat évvel ezelőtt kezdték meg az áldozatok névsorának összeállítását kormányzati dokumentumok áttanulmányozásával és a túlélők meginterjúvolásával. Minden nevet független történészcsoport ellenőrzött, amely megerősítette az áldozat személyazonosságát, eltűnését, illetve halálát.
A listán szerepel a Beata-szigeti agavé- és rizsültetvényeken kényszermunkában elpusztult politikai foglyok neve is. „Csak a túlélőknek köszönhetően ismerjük ezeket a munkatáborokat” – mondta el De Pena. Az igazgatónő elmondta: Trujillo fivére, José Arismendy Trujillo azért ölt meg munkásokat, hogy ne kelljen a bérüket kifizetni, másokat azért gyilkoltak meg, hogy a kormány rátehesse a kezét a vagyonukra. A Trujillo titkosrendőrsége által meggyilkolt ellenzékiek között voltak a Mirabal nővérek, akiknek történetét Julia Álvarez regénye nyomán Ha eljő a Pillangók ideje című film is megörökítette.
Trujillót 1961-ben saját katonái ölték meg az elit tagjaival közös összeesküvésben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko 09:50
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része 09:20
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat 09:05
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője tegnap
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára tegnap
- 7+1 híres merénylet a történelemből tegnap
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa tegnap
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák tegnap