Sztálin agyi betegsége kihatással lehetett cselekedeteire

A történelem egyik legnagyobb talánya, hogy mi tesz valakit Hitlerré, vagy Sztálinná, milyen körülmények kellenek ahhoz, hogy valaki a megtestesült gonosszá váljon. Sztálin egyik orvosának naplója most arra enged következtetni, hogy a mentális zavarok hozzájárulhattak a szovjet diktátor kegyetlenségéhez, s az elméjét elborító paranoiához.

Alekszander Mjasznyikov volt az egyik olyan orvos, akit Sztálin a halálos ágyához hívatott 1953-ban. A most közzétett naplóból kiderül, hogy a diktátor agyi betegsége (Sztálin halálát agyvérzés okozta) nagy hatással volt döntéshozatalára. „A boncolás során talált agyi érszűkület felveti azt a kérdést, hogy ez a betegség mennyire volt hatással Sztálin egészségére, személyiségére és cselekedeteire” – írja Mjasznyikov naplójában, amelynek egyes részletei a Moszkovszkij Komsomolets orosz újságban láttak napvilágot.

„Sztálin elveszíthette érzékét, hogy mi a jó és mi a rossz, mi az, ami még egészséges, s mi veszélyes, mit engedhet meg magának és mit nem, ki a barát és ki az ellenség. A karaktervonások eltorzulnak, a gyanakvó emberből paranoiás lesz” – írja az orvos.

A Sztálin belső köréhez tartozó Lavrentyij Berija, a szovjet titkosszolgálat vezetőjének titkos naplóbejegyzéseire szintén nemrég derült fény a Komszomolszkaja Pravda-ban. Ezt az a kiadó készül megjelentetni, amely hírnevét a sztálinizmus bűneinek tisztára mosásáért köszönheti, ezért azt sem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy a napló maga valódi. Ha igen, akkor az felbecsülhetetlen értékkel bírhat a történészek számára.

A napló – amely Sztálint forradalmi nevén, Kobaként szólítja – nyelvezete durva, a történet pedig 1938-cal kezdődik, amikor a szovjet pártfőtitkár arra szólítja fel Beriját, hogy hagyja ott szülőföldjét, Grúziát és menjen Moszkvába, ahol Nyikolaj Jezsov, az NKVD vezetőjének helyetteseként fog dolgozni. Jezsovot 1940-ben gyilkolták meg, ekkor lépett a helyére Berija, s lett Sztálin egyik legközelibb bizalmasa.

A szerző humánus képet próbál festeni magáról. „Szeretem a természetet, szeretek halászni, de most hogyan lenne erre időm?” – olvasható a napló egyik 1943-as bejegyzésében, de az írás új részletekkel szolgál a második világháborús eseményeket illetően is.

Amikor 1942 augusztusában Churchill Moszkvába látogatott, a szövetségesek már jókora adag gyanakvással tekintettek egymásra. Berija ekkor azt tanácsolta Sztálinnak, hogy itassák le az angol miniszterelnököt, így könnyebben tudnak engedményeket kicsikarni tőle. Így ír Berija az epizódról: „Nem volt rózsás a helyzetünk, de sokat nevettünk. Koba azt mondta, hogy kapóra jött az ötletem. Churchill beleegyezett, teljesen lerészegedett. Koba ezt elmesélte nekünk, majd elmondta: Jó tudni előre, hogy mennyire gyenge az ellenfeled”.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?