Sikerszéria középkori alapokkal

Ahogy azt a fantasy műfajának születése, és Tolkien óta jól tudjuk, a sikeres és komoly tündérmesék alapja a következő: végy egy epikus történetet, öntsd le középkori mázzal, és mindez hihetetlen népszerűségre tehet szert – talán épp a valóságból vett történetszálak és az egykor volt uralkodókra és közemberekre emlékeztető karakterek miatt. Ezt a sikerreceptet követte George R. R. Martin író is, akinek 1996-ban indult Trónok harca című regényfolyamából csak eddig négy kötet jelent meg, és a közeljövőben a folytatásnak írt ötödik kötet is megérkezhet a könyvesboltokba.

Nem véletlen hát, hogy az HBO is felfigyelt a műre, és a jogok megvásárlása után a megfilmesítés mellett döntöttek. Bár a csatorna már több korban és műfajban tett kirándulást – az ókor világába a Róma, a vadnyugatra a Deadwood, míg a jelen Amerikájába a Maffiózók kalauzolt -, a fantasy műfajának kipróbálása mégsem tűnt veszélytelennek.

Ezt tudta a szerző is: Martin ugyanis már több sorozatban dolgozott, így az Alkonyzóna mellett a Szépség és a Szörnyeteg, illetve filmek megalkotásában is részt vett. Mindez megedzette: „egy bizonyos ponton megtanultam, hogy Hollywood összetöri a szíved. Ne higgy el semmit, amíg meg nem történik, de amikor így lesz, akkor mindez nagyon édes.” Ez az érzés fogta el, amikor könyve megelevenedett a filmvásznon: szerinte ugyanis az alkotók, a rendezők és a stáb minden tagja kiváló munkát végzett. A széria forgatókönyvének írása, és a részletek folyamatos pontosítása mellett azonban Martin a Trónok harca ötödik kötetén dolgozott, így számára nem volt pihentető végigdolgozni a produkciót.

George R. R. Martin

Arra a kérdésre, hogy kik inspirálták, a következőt válaszolta: „Nos, a hősies fantasy is nagy hatással volt rám. Hatalmas Tolkien-rajongó vagyok, először nagyon fiatalon olvastam, még New Jersey-ben, és magával ragadott. Egy olyan könyv, amit pár évente csupán szórakozásból olvasok újra. A 70-es években rövid fantasy-történeteket írtam, és szerettem volna mindig valami nagyobbat alkotni.” Így született meg az a regény, amely egyszerre történelmi, fantasy, sci-fi, horror és rejtélyes történetek keveréke. Ő maga a legfontosabbnak mind közül mégis az elsőt tartja, hiszen "a történelem maga is elképesztő sztorikkal szolgál", és a valóságnál jobb történeteket még ő sem tud írni.

A műfaji mixen túl a legfontosabbnak a karaktereket érzi a szerző: a már a regényekben is árnyalt szereplők ugyanis nem a jó és a rossz kristálytiszta, ámde egyszerű világából érkeznek, hanem emberektől van szó, akik esendőségükben cselekednek mindig úgy, ahogy épp a szívük diktálja. A hasonló tettek által felvetett kérdések pedig a valóságban is megállják a helyüket: Martin szerint ugyanis „a történelem folyamán sem beszélhetünk szimplán jó és gonosz emberekről”, hiszen mindig az egyének cselekedetei azok, amelyek alapján megítélhetünk valakit.

A fantasyvel azonban sok erőszak jár együtt, így adott a kérdés: hogyan és miként lehet ezt és a szexualitást az olvasó- és nézőközönség elvárásainak megfelelően képernyőre adaptálni? Martin szerint a válasz erre is a történelemben rejlik, hiszen „a szex az emberi természet, a történelem és az emberek motivációinak része, így ha ezt kihagyták volna, az emberi természet egyik igen fontos része maradt volna ki a sorozatból”.

Bár a kritikusok szerint mindez indokolatlan a szériában, Martin ezt visszautasítja, hiszen mindennek megvan a maga helye. „Íróként egy olyan élményt próbáltam megalkotni, hogy átélhesd azt a természetfeletti pillanatot, amikor olvasol, hogy azt érezd, mindez veled történik, és nem azt, hogy a székben ülsz. Amikor egy lakomát adok az olvasóimnak, azt akarom, hogy érezzék az ételek ízét, és el akarom vinni őket a hálószobákba, és megmutatni, hogy milyen egy szexjelenet, még ha az átszellemült, izgalmas és elsöprő, vagy épp zavaróan gonosz, sötét, vagy épp csak valami felületes dolog [nevet], vagy akármi is történik ott.”

És hogy mindez hová tart? Martin szerint további két könyv van még hátra, de teljesen tisztában van azzal, hogy mi lesz a történet vége, és milyen módon jut el odáig majd.

Hasonlóan lelkesek a széria alkotói, David Benioff and D.B. Weiss is, és talán pont ezért nem érzik eltékozoltnak azt az öt évet, mire film lett a Tűz és Jég dalából. Mindehhez persze szükség volt az utat előttük is kikövező True Blood sikeréhez, amely bebizonyította: a fantasy igenis életképes a televízióban, és Xéna és Herkules után is lehet élet, a közönség ugyanis fogékony az igényesen elmesélt, epikus történetekre. Ehhez persze tényleg a HBO kellett, hiszen más csatorna nem dolgozik ilyen nagyságrendű költségvetésekkel.

Szükség volt a jó forgatókönyvre is, mert a Trónok harca az alkotók szerint „olyan, mintha a Drót vagy épp a Maffiózók világát helyeznénk a középkorba”. David Benioff szerint ennek oka az lehet, hogy Martin legkomolyabb inspirációt a történelem polgárháborús időszakai, azon belül is a Rózsák háborúja korszakából merítette. Érdekesség, hogy mindez a tévéből is érezhető, hiszen a brit szereplőknek és stábtagoknak sokszor volt olyan érzésük, mintha történelmi sorozatot forgatnának. A jövő pedig szerintük is bíztató: bár a sugárzás még csak az első évad felénél tart, már a második szériát is berendelték, így talán az is lehetséges lesz, hogy pár év múlva az író most születő könyvét is televízióra álmodhatják majd.

A néző pedig valóban csak ámulhat: a fantasztikusra sikeredett főcím után feltáruló világ magába nyel, és nem enged. A közelgő tél, a háttérben húzódó félelem minden részt átjár, és egy idő után már nem csak azon kell aggódnunk, hogy a Mások mikor lépik át a Falat, hanem hogy az intrikák és az egymással szívélyes, ám határozottan gyűlölködő családok között mikor kulminálódik annyira a feszültség, hogy egy hatalmas háborúhoz vezessen, mikor eljöhet a végső pusztulás időszaka. A fenyegető arctalan gonosz árnyékában kitartó szereplők pedig egy idő után olyannyira közel kerülnek a nézőhöz, hogy már nem tudjuk, kit is ismerünk jobban: Oroszlánszívű Richárdot vagy Ned Starkot, Dzsingisz kánt vagy Khal Drogót.

Az exkluzív interjúk felhasználásért köszönet az HBO-nak!

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából