2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ókori kincsek Héraklésztől Nagy Sándorig

2011. április 26. 10:01 MTI

Ötszáz ókori arany, ezüst és bronztárgyat vonultat fel az oxfordi Ashmolean Museum Héraklésztől Nagy Sándorig című új időszaki kiállítása, a műtárgyak a közelmúltban kerültek elő királyi sírokból és az ősi Aigai palotájának feltárása során.

A Görögország északi részén található Aigai (Vergina) Makedónia első fővárosa, a magukat Héraklésztől eredeztető argoszi dinasztia székhelye volt. E dinasztia, amelynek két legismertebb tagja II. Philipposz (382-336) és fia, III. Alexandrosz, azaz világhódító Nagy Sándor (i.e. 356-323), az i.e. 7. századtól az i.e. 4. századig uralkodott.

Harminc évvel ezelőttig, míg fel nem tárták II. Philipposz és unokája, IV. Alexandrosz végső nyughelyét, a világ viszonylag keveset tudott Aigairól. A folyamatos ásatásoknak köszönhetően egyre másra kerültek napvilágra a csodálatos antik műtárgyak - szemkápráztató arany ékszerek, ezüst étkészletek, szobrok, mozaikpadlók és épületmaradványok.

Aigai igazi gazdagsága az elmúlt húsz évben mutatkozott meg, e tárgyak közül sokat az oxfordi kiállításon láthatja először a nagyközönség. Az első teremben a királyi sírkamrákkal ismerkedhetnek a látogatók. Egy uralkodó túlvilági tulajdona a királyság hatalmát és gazdagságát volt hivatott demonstrálni. II. Philipposz modernizálta a hadviselést, tökéletesítette a falankszot, az ókori Görögország gyalogsági alapegységét. Ez olyan több sor mélységű, nehézfegyverzetű gyalogosokból álló hadrendet jelölt, ahol az arcvonal szélessége nagyobb, mint a mélysége. A nyolcsoros mélységű klasszikus falanksz akár 1-1,5 km hosszú is lehetett.

Az uralkodó temetése, amelynek "forgatókönyvét" fia, Nagy Sándor írta meg, rendkívüli esemény volt. Elhamvasztották, majd hamvait a sírkamrába helyezték a király hősiességét, hatalmat jelképező szimbólumokkal együtt. A sírkamrából került elő egy lélegzetelállítóan szép, színaranyból készült "tölgyfalevél-koszorú".

A tárlat második részét az uralkodóház asszonyainak szentelték a szervezők, bemutatva a korabeli divatot, s a misztikus kultuszokban betöltött szerepüket. Ugyancsak bemutatják a temetkezési tárgyakat - a Kharónnak szánt obulust és a kupákat, amely segítségével túlvilági útjuk során az elhunytak szomjukat olthatták. A teremben a sírkamrákból előkerült huszonhat életnagyságú, meglepően realisztikus szoborfejet is bemutatnak.

A látogatók végül megismerhetik II. Philipposz palotáját is, amely a Parthenont kivéve a klasszikus kori Görögország legnagyobb épülete volt, mérete megegyezett a Buckingham-palotáéval. Az ezüstnemű és a kerámiaedények segítségével a kiállítás szervezői bemutatják, hogy a lakomák központi szerepet játszottak az ókori Makedónia politikai és társasági életében.

Az augusztus 29-ig tartó tárlat révén az érdeklődők arról is meggyőződhetnek, hogy sok olyan építészeti megoldást, amelyet a rómaiak érdemének hittek, már az argoszi dinasztia idejében is alkalmazták.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár