A latinók is nemzeti múzeumot akarnak Washingtonban

Egy szövetségi bizottság két évig szondáztatta a kisebbség képviselőit, annak érdekében, hogy megtudják: mit szeretnének látni a népcsoportok történetét bemutató múzeumban. A bizottság várhatóan a következő hónapban tárja a kongresszus elé jelentését, a képviselők ekkor adhatják áldásukat az új múzeum felállítására. A kongresszusban szép számmal vannak a terv támogatói, de sokan – élükön Ken Salazar belügyminiszterrel és amerikai celebekkel, köztük Eva Longoria színésznővel – inkább amellett kardoskodnak, hogy a Smithsoniannak inkább a már meglevő intézményekre kellene koncentrálnia.

„Nem akarok olyan helyzetet, hogy a fehérek az amerikai, a feketék az afroamerikai, a spanyolok pedig a latin-amerikai múzeumba járnak” – nyilatkozta Jim Moran demokrata képviselő. Washingtonban széles egyetértés övezi, hogy a spanyol ajkú kisebbség – amelynek száma már elérte az 50 milliót – meghatározó tényezővé nőtte ki magát az országban. Azonban a múzeum pártolói is tisztában vannak vele, hogy komoly kihívásokkal néznek szembe. „A légkör egyáltalán nem barátságos” – fogalmazott Estuardo V. Rodriguez, a Raben Group lobbistája.

A latinó múzeum ötlete a kilencvenes években született meg. Egy szakmai bizottság jelentése (Willful Neglect) szerint a „híres amerikaiakat” bemutató National Portrait Gallery 470 portréjából csak kettő spanyol ajkú, ezt az aránytalanságot pedig egy új múzeumnak kellene orvosolnia. Azóta a Smithsonian már elkülönített pénzt a latin-amerikai kiállításokra, a San Antoniói Museo Alamedát pedig társmúzeumnak vette fel.

A nemzeti múzeum a konkvisztádoroktól kezdve egészen a munka- és emberi jogi küzdelmek dél-amerikai származású szereplők idejéig szeretné felölelni a kisebbség történelmét, benne kultúrával, zenével és képzőművészettel, híres emberekkel. A kongresszusi képviselők borúlátóak, szerintük szövetségi pénzre nem számíthat a múzeum; a The National Museum of African American History and Culture ötszázmilliós számlájának a felét a szövetségi kormányzat állta, míg az indián múzeum a büdzsé kétharmadát kalapozta össze a központi költségvetésből. A képviselők szerint ezért a múzeum magánpénzből valósulhat meg – a Smithsonian vezetői azonban szkeptikusak, mivel még így is 250 millió dollár hiányzik az afroamerikai múzeum befejezéséhez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe