Az amerikai polgárháború hozta létre a modern orvoslást

A rabszolgaság eltörlése és a szövetségi kormányzás kialakítása mellett egy másik korszakalkotó esemény is az amerikai polgárháborúhoz köthető: ez nem más, mint a modern orvostudomány kialakulása. Amikor a katonák sorra sérültek meg a csatatereken, az érzéstelenítés igazi különlegességnek számított. Rohamosan terjedt a plasztikai és rekonstrukciós sebészet, a hadiorvosok pedig az idegi sérülések és krónikus fájdalmak kezelésével a modern neurológia alapjait fektették le.

Jonathan Letterman sebész mindörökre megváltoztatta az orvosi kezelést, amikor a folyamatot a csataterekről a kórházakba irányította át – magyarázta George Wunderlich, a fredericki Polgárháborús Orvostudományi Nemzeti Múzeum igazgatója. Most, százötven évvel az események után Letterman alapvetései az orvosi kezelések széles tárházára volt hatással, az afganisztáni bombázások sebesültjeitől a szívrohamon átesettekig. „A polgárháborús gyógykezelések barbár módszerek voltak, a sebészek pedig nem mostak kezet” – mondta el Wunderlic. „De sokkal modernebbek voltak, mint az hinnénk, s még ma is sokat tanulhatunk belőlük” – tette hozzá.

Orvosi értelemben eléggé felkészületlenül érte az Egyesült Államokat a polgárháború 1861 tavaszán – mondta el Michael Rhode, a washingtoni Orvostudományi Nemzeti Múzeum levéltárosa. Közel nyolcvan év telt el az amerikai függetlenségi háború óta, de az új fegyveres konfliktus még nagyobb méreteket öltött. A tudósoknak rá kellett döbbenniük, hogy a baktériumok fertőzéseket okoznak, az orvosok pedig ekkor még nem mostak kezet a műtétek előtt. Ahogy a katonák nagyobb számban összeverődtek, olyan patogéneknek lettek kitéve, amelyekkel korábban sohasem találkoztak, ráadásul az antibiotikum és az antiszepszis is ismeretlen volt.

A háború alatt az orvosok több olyan felfedezést tettek, ami az orvosi kezelések terén forradalminak számított. Terjedni kezdett az a nézet, hogy a tisztaság csökkenti az elhalálozás esélyét, s fontos lépések történtek a neurológia megteremtésének irányába. Letterman volt az, aki meghatározta a kórházi prioritási sorrendet (triage) – mára ugyan a lovakat és szekereket a helikopterek váltották fel, de a „protokollt” még ma is alkalmazzák. A háború végeztével több városban is kialakult a mentőszolgálat, Letterman kezdeményezése pedig az amerikai 911 riasztó rendszer alapjait fektette le.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága