Megújul a chantilly-i kastélymúzeum

A chantilly-i birtok évi 400 ezer látogatójának többsége elsősorban a környékről érkezik, és minthogy alig húsz százalékuk külföldi, ezen próbál mostantól változtatni a vezetőség. - Versailles alternatívája szeretnénk lenni, kisebb változatban - mondta Steven Loveniers, a felújítás vezetője.

A 14. században épült és többször átalakított hercegi kastély évszázadokon át nagyszabású arisztokrata kerti mulatságok, bálok és vadászatok színhelye volt. Fénykorát a 17-18. században élte, amikor tulajdonosai a francia uralkodók unokatestvérei, a Bourbon-Condé család tagjai voltak, és a király is gyakran tiszteletét tette a birtokon. Itt volt alkalmazásban a 17. században a legendás konyha- és ceremóniamester, Vatel, akinek nevéhez fűződik a tejszínhab megalkotása, amelyet franciául egyszerűen csak chantilly-i krémnek neveznek.

A francia forradalomban lerombolt várkastély, amelyet majd' száz évvel később az utolsó francia király, az Orléans-i házból származó I. Lajos Fülöp fia, Aumale herceg épített újjá, a reneszánsz által ihletett 19. századi építészet jegyeit viseli magán.

A 15 ezer műtárgyból álló, legnagyobb francia magángyűjteményt Aumale herceg a birtokkal együtt 1884-ben a tudományos akadémiának megfelelő Institut de France-ra hagyományozta, azzal a feltétellel, hogy azt meg kell nyitni a nagyközönség számára, és egyetlen darabját sem adhatják el, és nem is kölcsönözhetik más múzeumoknak. Részint ezért nem terjedt el a köztudatban, hogy az 1888-ban megnyílt Condé Múzeumban található a Francia Nemzeti Könyvtár után legjelentősebbnek számító francia régi kézirattár. A párizsi Louvre-ral vetekedő képtárban pedig olyan világhírű alkotások tekinthetők meg, mint Raphaello Három Gráciája, Ingres Vénusza vagy a híres Clouet-gyűjtemény, amely a francia uralkodóház hivatalos portréfestőjének több ezer rajzát tartalmazza.

Az öt évvel ezelőtt kezdődött felújítás előtt a birtok épületeit soha nem renoválták. Arra nem is lett volna pénze a tulajdonosnak, az Institut de France-nak. A hatalmas felújítási munkálatokat kisebb részben a helyi önkormányzat és a régió, jelentősebb részben pedig az Aga Kán Alapítvány finanszírozza. A mohamedán vallás izmaili közösségét vezető Aga Kán számos segélyszervezetet hozott létre Ázsiában és Afrikában, ahol nevelési, egészségügyi és lakásépítési segítséget nyújt, Európában pedig elsősorban a turizmust és az ipart segítő gazdasági fejlesztésekbe ruház be. A milliárdos család telivértenyésztői és -futtatói tevékenységéről is ismert. Feltételezhetően ez is belejátszott abba, hogy szívükön viselik a chantilly-i birtok jövőjét, amelyhez egy világhírű lóversenypálya is tartozik.

Az 1721 és 1736 között épült lovarda eredetileg a hintók tárolására szolgált, az épület emeleti részén pedig a lovasokat szállásolták el. A hintók helyén ma nemes lovak számára alakítottak ki istállókat, a szolgálati lakásokban pedig a lóápolók és a nagyszabású nyári lovasbemutatókon fellépő művészek laknak.

"A három évszázados tető sürgős cserére szorult, de a tervezők szigorúan követik az Aumale herceg végrendeletében leírtakat" - hangsúlyozta az MTI-Pressnek a felújítás vezetője. Steven Loveniers azt is elárulta, hogy a lovarda óriási fakapuiról 17 réteg festéket kellett lekaparni ahhoz, hogy kiderüljön, eredetileg milyen színűek voltak. A legalsó színt, a kéket a bognárok használták a kerekek festéséhez, mert úgy tartották, hogy az elijeszti a legyeket. A restaurátorok megállapították, hogy az épületajtókon a kék csak az alapozó réteg színe volt, azt gesztenyebarnával festették át a 18. században, és ezt a történelmi színt vissza is kapták a felújítás során.

A lovarda és a kastély között elterülő parkban még csak most kezdődnek az átalakítások. Ezek 2012 nyaráig tartanak, és az eredeti, 18. századi állapot visszaállítása 2,5 millió euróba (666 millió forintba) kerül majd. A részben már befejezett szökőkút-felújítások mecénásai között volt korábban Yves Saint Laurent is. A birtok mentén Aga Kán herceg luxusszállodát is építtet, ősparkra néző szobákkal. A terveket egyébként több tucatszor át kellett alakítani ahhoz, hogy az építkezéshez hozzájárulását adja az önkormányzat - hívta fel a figyelmet Steven Loveniers.

A harminc teremből álló kastély felújítása fokozatosan történik, két évtizeden keresztül. Jelenleg az épület egyik legrégebbi és legnagyobb helyiségénél, az úgynevezett zeneszalonnál tartanak a restaurátorok, ezt 600 ezer euróból (160 millió forintból) hozzák rendbe, az 1718-as tervek alapján.

A chantilly-i birtok felújítására és állagmegóvására öt évvel ezelőtt létrehozott alapítványt fél éve vezeti Bruno Ory-Lavollée, aki 1991 és 1993 között a párizsi Pompidou központot, majd 1995 és 2001 között Franciaország egyik legjelentősebb színházát, a Comédie Francaise-t igazgatta. Chantilly-ba a számvevőszék mezőgazdasági szekciójának elnöki székéből érkezett. "Itt kicsit minden olyan, mint egy régi párizsi nagyáruházban. Mindig történik valami" - ecsetelte lelkesen az MTI-Pressnek az új igazgató, aki nem csupán a felújításokra utalt ezzel, hanem a kastély látogatottságát növelő kulturális programokra is.

A lovasbemutatók mellett nyáron nemzetközi tűzijáték-fesztivált és szabadtéri gyermekprogramokat terveznek. Amatőr zongorista lévén az igazgatónak szívügye a nemzetközi Liszt-év, amelynek programsorozatába nyári koncerteket tervez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején