A politikai rendőrség Hajdú-Biharban
2011. március 30. 09:46 MTI
A politikai rendőrség Hajdú-Biharban 1957-1989 címmel jelentette meg hároméves kutatómunkáját Filep Tibor történész, aki könyve keddi debreceni bemutatóján leszögezte: csakis a múlt hiteles feldolgozása motiválta, mert egy bukott diktatúra politikai célú elhárítása a demokráciában nem lehet államtitok.
Korábban
A Debreceni Művelődési Központ zsúfolásig megtelt előadótermében, mintegy kétszáz fős hallgatóság előtt a történész úgy fogalmazott: "egy nemzetnek csak akkor van jövője, ha a múltját ismeri, de csak akkor ismerheti meg a múltját, ha engedik." Ehhez kapcsolódva Filep Tibor az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött dokumentumok teljes nyilvánosságra hozatala mellett kardoskodott, hiszen szerinte egy bukott diktatúra politikai célú elhárítása egy demokráciában nem lehet államtitok.
A könyv kétszáz oldalas bevezető tanulmányát további háromszáz oldalas dokumentumgyűjtemény követi. Ebben nem "nagy halak" leleplezése volt a cél, csupán annak bemutatása, hogy az "ideológiailag fertőzöttnek" számító Hajdú-Biharban, különösen Debrecenben, hogyan működött "szabályos gondolatrendőrség" az egyetemhez kapcsolódó értelmiség és ifjúság körül.
A korszak megyei elhárításáról szólva ismertette: Debrecenben mintegy negyven lakásban folyt rendszeresen eligazítás és adatcsere a tartótisztek és az ügynökök között. A megyében körülbelül 60-80 hivatásos tiszt és évente mintegy 200 ügynök dolgozott az elhárításnak, az ő munkájukat mintegy 1500 dosszié feldolgozása mutatja be.
Filep Tibor kiemelte: "ügynöklisták nincsenek", csakis különféle szempontok szerint összeválogatott nevek gyűjteménye. Maga az, hogy valakit zsarolás útján, vagy máshogy szerveztek be még nem jelenti azt, hogy ki is szolgálta a rendszert. Az ügynökök jó része ugyanis szándékosan használhatatlan jelentéseket küldött a tartótiszteknek, "a lelkiismeretükkel azoknak kell elszámolniuk, akik önként és dalolva, buzgón jelentették fel munkatársaikat vagy barátaikat is" - mondta. Filep Tibor összegzésként újra a dokumentumok legszélesebb körű feldolgozása mellett érvelt.
Völgyesi Zoltán történész, a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola rektora, a téma szakértője szerint e terület első, úttörő jelentőségű feldolgozása a könyv. "Itt az ideje, hogy a belügyi iratok kutathatósága terén is rendszerváltozás következzen be, Filep Tibor könyve ehhez a rendszerváltozáshoz járul hozzá" - fogalmazott.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34
