A politikai rendőrség Hajdú-Biharban
2011. március 30. 09:46 MTI
A politikai rendőrség Hajdú-Biharban 1957-1989 címmel jelentette meg hároméves kutatómunkáját Filep Tibor történész, aki könyve keddi debreceni bemutatóján leszögezte: csakis a múlt hiteles feldolgozása motiválta, mert egy bukott diktatúra politikai célú elhárítása a demokráciában nem lehet államtitok.
Korábban
A Debreceni Művelődési Központ zsúfolásig megtelt előadótermében, mintegy kétszáz fős hallgatóság előtt a történész úgy fogalmazott: "egy nemzetnek csak akkor van jövője, ha a múltját ismeri, de csak akkor ismerheti meg a múltját, ha engedik." Ehhez kapcsolódva Filep Tibor az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött dokumentumok teljes nyilvánosságra hozatala mellett kardoskodott, hiszen szerinte egy bukott diktatúra politikai célú elhárítása egy demokráciában nem lehet államtitok.
A könyv kétszáz oldalas bevezető tanulmányát további háromszáz oldalas dokumentumgyűjtemény követi. Ebben nem "nagy halak" leleplezése volt a cél, csupán annak bemutatása, hogy az "ideológiailag fertőzöttnek" számító Hajdú-Biharban, különösen Debrecenben, hogyan működött "szabályos gondolatrendőrség" az egyetemhez kapcsolódó értelmiség és ifjúság körül.
A korszak megyei elhárításáról szólva ismertette: Debrecenben mintegy negyven lakásban folyt rendszeresen eligazítás és adatcsere a tartótisztek és az ügynökök között. A megyében körülbelül 60-80 hivatásos tiszt és évente mintegy 200 ügynök dolgozott az elhárításnak, az ő munkájukat mintegy 1500 dosszié feldolgozása mutatja be.
Filep Tibor kiemelte: "ügynöklisták nincsenek", csakis különféle szempontok szerint összeválogatott nevek gyűjteménye. Maga az, hogy valakit zsarolás útján, vagy máshogy szerveztek be még nem jelenti azt, hogy ki is szolgálta a rendszert. Az ügynökök jó része ugyanis szándékosan használhatatlan jelentéseket küldött a tartótiszteknek, "a lelkiismeretükkel azoknak kell elszámolniuk, akik önként és dalolva, buzgón jelentették fel munkatársaikat vagy barátaikat is" - mondta. Filep Tibor összegzésként újra a dokumentumok legszélesebb körű feldolgozása mellett érvelt.
Völgyesi Zoltán történész, a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola rektora, a téma szakértője szerint e terület első, úttörő jelentőségű feldolgozása a könyv. "Itt az ideje, hogy a belügyi iratok kutathatósága terén is rendszerváltozás következzen be, Filep Tibor könyve ehhez a rendszerváltozáshoz járul hozzá" - fogalmazott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rendszerváltás
- Tömeges határátlépéssel zárult az 1989-ben megrendezett páneurópai piknik
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
- Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
- Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
- Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
- A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
- Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György
- Nagy Imréék újratemetésén a kommunista rendszer is sírba szállt
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap