2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

Újabb titkok derültek ki a balsikerű szovjet űrprogramról

2011. február 8. 14:07

Az Egyesült Államok az űrben és a földön is gyűjtötte az információkat az N-1-L3 rakétaprogram kudarccal végződő repüléseiről, amely a szakértő szerint a sikertelenség ellenére is büszkeséggel töltheti el az oroszokat.


A Szovjetunió 1969 februárja és 1972 novembere között négy alkalommal is indított hordozórakétát a holdra, de azok mindannyiszor kudarcot vallottak és röviddel a kilövés után felrobbantak. A rekordmagasságú, harminc hajtóművel ellátott N-1 rakéták sikertelensége oda vezetett, hogy 1974-ben az SZKP Központi Bizottsága a projekt befejezéséről határozott.

Charles Vick, az amerikai GlobalSecurity.org biztonságpolitikai oldal elemzője rengeteg időt fordított a titkosítás alól feloldott iratok tanulmányozására, számos szovjet mérnökkel konzultált, elolvasta azok visszaemlékezéseit és naplóit. Vick amerikai és szovjet perspektívából is vizsgálta a N-1-L3 programot, amihez műholdfelvétel-felderítő képeket és más adatokat használt fel. „Azt gondolom, hogy a verseny sokkal szorosabb volt, mint azt hivatalosan elismerték – ez derül ki a titkosítás alól feloldott dokumentumokból, jóval a Szputnyik előtt. A szovjet rendszer végül saját magát verte meg az holdprogramban” – nyilatkozta Vick.

Számos amerikai hírszerző szerv, köztük a CIA, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Haditengerészeti Hírszerző Hivatal még mindig ragaszkodik azokhoz a műholdfelvételeihez, így azok megismerése még mindig nehéznek számít. „Ez egy fantasztikus történet, amelyet még soha nem mondtak el” – tette hozzá. Az Egyesült Államok a szeizmukus szenzoroktól a telemetrikus adatátvitelig az összes lehetőséget bevetette a szükséges információk megszerzése érdekében. „Igazi hírszerzési akció volt, tudtuk, mi folyik odaát – sokkal többet tudtunk meg, mint azt az emberek képzelték” – így Vick, aki szerint nem sokon múlott a repülés sikere, a történet megosztásával pedig még mindig adós az orosz kormány.

Vick továbbra is elszántan küzd azért, hogy az 1966-1967-es Keyhole (KH-7) utolsó, illetve a KH-8 és KH-9 iratait feloldják a titkosítás alól – bár ezt az elemző csak akkor tudja elképzelni, ha azt egy elnöki rendelet lehetővé tenné. Vick egy másik irat után is kutat, amely jelenleg a Védelmi Meteorológiai Műholdas Program tulajdonában van, s amely 1969. július 3-án az N-1 hordozórakéta felrobbantásának pillanatát kapta el.

Habár a szovjet vezetés már 1960 júniusában jóváhagyta az N1 hordozórakéta fejlesztését, a holdra szálláshoz való használatáról szóló döntést csak négy évvel később hozták meg. „Az amerikai hírszerzés úgy kalkulált Kennedynek az 1961-ben meghirdetett holdra szállási programja idején és az azt követő két évben, hogy az ember holdra küldése a szovjet űrprogram részét képezi, a készülődésre azonban nem utalt semmilyen fizikai jel, amely az Egyesült Államoknak az évtized végére meghirdetett missziójával felvehette volna a versenyt” – jelezte John Logsdon, a George Washington Egyetem professzora.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár