Mozimentés Rómában

Moziőrülteknek hívják magukat az új római mozi, a Kino tulajdonosai. "Amikor meghallottuk, hogy be akarják zárni a már ritkaságnak számító művészmozit, befektetőkhöz fordultunk. Azt válaszolták, ma már csak őrültek adnak ki pénzt nem többtermes mozira. Mi mégis ezt tettük. Először négyen voltunk, a végére hatvanan fogtunk össze" - mondta el a római sajtónak a Kino tulajdonos-csoportját vezető Cristiano Gerbino, aki filmtörténetet tanít a Cinecitta római filmgyár egyetemén.

Barátait mozgósította: ismert olasz színészek, rendezők és teljesen ismeretlen magánemberek csatlakoztak a mozimentéshez. Saját pénzből és saját erőből öt hónapon át állították helyre az egykori Grauco mozit. Gerbino és társai cseréltek le a csöveket, festették le a falakat, szerelték be a digitális vetítőt és keresztelték el saját mozijukat Kinónak.

"A nemzetközi fesztiválokról a mozikba sohase eljutó alkotásokat tűzzük műsorra" - hangoztatta a színész Massimo Galimberti, a Kino művészeti felelőse. Más sors jutott a római városközpont kulturális találkozóhelyeként ismert Metropolitan mozira: a bezárása ellen tiltakozók hiába foglalták el a mozit, a Metropolitant eladták egy olasz konfekcióüzletláncnak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült