Lisszabon, a földrengések városa

Lisszabon, amelynek helyén már a föníciaiak kereskedőtelepet létesítettek, virágzó városnak számított, gazdagságát és kereskedelemben elfoglalt központi szerepét kedvező földrajzi fekvésének köszönhette. Az egyre gyarapodó település 1255-ben lett Portugália fővárosa, és az évszázadok során területe egyre nagyobbá vált. Fontos gazdasági és politikai szerepet játszott, kereskedő utak futottak itt össze, és innen indultak a nagy portugál felfedezők, köztük Vasco da Gama is Indiába.

A 16. század volt Lisszabon aranykora, amikor Afrikából, Indiából és a Távol-Keletről, később Brazíliából áramlottak ide, és cseréltek itt gazdát fűszerek, rabszolgák, cukor, finom kelmék és más értékes áruk. Lisszabon azonban szeizmikus törésvonal közelében fekszik, ezért gyakran tapasztaltak földmozgásokat a térségben. Ennek hatására ragadt rá "a földrengések városa" elnevezés.

Az első ismert földrengésről már 1009-ben maradt fenn feljegyzés; a 14. században nyolc, a 16 században öt, a 17. században három földrengést regisztráltak. A leghírhedtebb az egész Európát megrázó, akkor 275 ezres várost szinte teljesen romba döntő 1755-ös volt.

Az 1531. január 26-án bekövetkezett földrengést a tudósok a fennmaradt dokumentumokat tanulmányozva erősebbnek vélik, mint az 1755-öst. A földrengés epicentruma ugyanakkor messzebb volt a várostól, mint két évszázaddal később, hullámai azonban érezték Spanyolországban, Észak-Afrikában és Flandriában, sőt Svájcban is. Az elemi csapást szökőár is kísérte, a várost átszelő Tagus folyó kilépett medréből, több száz hajót megsemmisített és elárasztotta a belvárost. Az elemi csapás egyes feljegyzések szerint 30 ezer életet oltott ki, 1500 ház és az összes templom elpusztult. A rombolást csak fokozta a földrengés nyomában kitört pánik.

A lisszaboniak újjáépítették városukat, amelyet aztán az 1755-ös hatalmas földrengés szinte a földdel tett egyenlővé - azóta viszont sem természeti katasztrófa, sem háborús pusztítás nem érte.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat