Tovább kutatnak az elveszett légió után
2010. november 24. 10:49
A Lancsou Egyetem frissen létrehozott Olasz Tanulmányok Központjában egy elveszett római légió után kutatnak a szakemberek: szerintük ugyanis ezen katonák leszármazottai még ma is élnek Kína északkeleti részén.
Korábban
Ahogy arról korábban beszámoltunk, történészek és genetikusok együttműködésében zajlik az a vizsgálat az észak-kínai Góbi-sivatag szélén található Licsienben, amely legutóbb 100 embertől vett vérminta alapján kutatja a kínai Alexandria történeti eredetét.
A város lakóinak titokzatos eredetére először az 1950-es években keresett választ Homer Dubs, az Oxfordi Egyetem ókori kínai történelmet oktató professzora. Szerinte Licsient a kínaiak és hunok közt i.e. 36-ban vívott háborúban foglyul ejtett légiósok építették fel, akik Marcus Crassus i.e 53-ban Carrhae-nál vereséget szenvedett egykori seregéből származtak.
Ekkor 10 ezer katona került a parthusok fogságába, akik aztán a mai Üzbegisztán területére vitték foglyaikat. A katonákat később eladták, legtöbbjük a hunok seregébe került, ahol egy újabb vereséget éltek át i.e. 36-ban. Dubs szerint a kínai évkönyvek az ütközetről azt örökítették meg, hogy 150, teknőc-alakzatban küzdő katona is fogságba esett, akik minden bizonnyal római legionáriusok lehettek. A katonák később felépítették saját városukat, amelynek neve - Licsien (Liqian) - a kínai átírásban Alexandriának felelt meg.
A frissen létrehozott kutatóközpont szakemberei most az egykori Selyemút mentén folytatnak majd genetikai vizsgálatokat - közölte a China Daily napilappal Jüen Hong-kang, aki szerint ezen legenda igazolásával a Kína és a Római Birodalom közti legrégibb kapcsolatra derül majd fény. Az egyetlen ismert kapcsolatfelvétel ugyanis i.sz. 166-ból származik, amikor római diplomaták jártak Kínában.
Jeng Kunglö, pekingi genetikus szerint azonban messze nem biztos, hogy észak-Kína egyes lakói római légiósoktól származnak, hiszen nagyon sok bevándorló érkezhetett Európa más pontjairól is a Selyemúton. A Licsienben élőknek így nem feltétlen voltak római felmenői - véli a kutató.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- A barna kutya szenvedései alapozták meg az állavádelem ügyét 18:06
- Szent Lúcia inkább mártír lett, mint pogány férfi felesége 16:05
- Lezárták az országot és a telefonvonalakat is elvágták a lengyel szükségállapot alatt 15:05
- Már gyermekként lelkesedett Trójáért Heinrich Schliemann 09:05
- Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke volt Antall József tegnap
- A zenetörténelemre is hatással volt Esterházy II. Miklós tegnap
- Hóna alatt a Mona Lisával sétált ki a Louvreból tegnap
- Alvilági kapcsolatai miatt az FBI is megfigyelte Frank Sinatrát tegnap