Golyóscsapágyat használhattak Stonehenge-nél
2010. november 19. 14:33 The Independent
Elképzelhető, hogy a Stonehenge mérnökei golyóscsapágyat használtak a titokzatos körépítmény építése során – jelentették be a minap.
Korábban
A ma is használatos eljárás feltételezett elődjét használhatták a négyezer évvel ezelőtt épült, rejtélyes kőépítmény munkálatai során, amellyel választ kaphatunk arra, hogyan sikerült a több tonnás köveket az egyik helyről a másikra szállítani.
Eleddig senkinek sem sikerült megfejteni a titkot, hogy a Stonehenge megépítéséhez felhasznált hatalmas, masszív köveket miként tudták a kőbányából Wiltshire-be szállítani. Néhányuk eléri a négy tonnát is, s a 200 kilométerre levő Pembrokeshire-ból cipelték oda. A kutatók szerint nem állja meg a helyét az a nézet, hogy fagörgőkön, vagy vízi úton, a tengeren érkeztek volna a kövek.
A szakértők a skóciai Aberdeenshire mellett, a Stonehenge-hez kísértetiesen hasonlító építmények közelében talált kőgolyókból arra következtettek, hogy azokat valamilyen formában a szállításhoz használták fel; a krikett-labda nagyságú golyókat együttesen, a csapágy működési elvéhez hasonlóan alkalmazták.
Az Exeteri Egyetem szakemberei modellezték a logisztikai folyamatot, amely egy amerikai dokumentumfilm-rendező pénzügyi támogatásának köszönhetően valósulhatott meg. „A rekonstrukció megmutatta, hogy a gránitgolyók tíz ökör teherbírásával értek fel, s 16 kilométert lehetett megtenni vele naponta” – mondta el Bruce Bradley, az egyetem professzora. „Ez a metódus nem tett kárt a környezetben, mivel a szerkezet a bakugrás elvére épült, s így haladt előre” – tette hozzá.
Jóllehet nincs arra bizonyíték, hogy a golyóscsapágyat valóban használták volna, a professzor szerint a koncepció igenis működőképes volt. „Ez az eddigiekhez képest egy teljesen más megközelítés, a korábbi elméletek ugyanis nem találtak megfelelő magyarázatot a kövek szállítására, s számos megválaszolatlan kérdést hagytak maguk után” – így Bradley. A kutatócsoport következő lépése a matematikai számítások elvégzése lesz, amellyel azt akarják megérteni, hogy mekkora erőre volt szükség a kövek mozgatásához.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói
- Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- De pontosan mit is adtak nekünk a rómaiak?
- Az ágyi poloska is a rómaiakkal érkezhetett Britanniába
- Caracalla diadalívét találhatták meg egy szerbiai szénbányában
- A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat 19:15
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap