Megmérték Stonehenge akusztikáját
2010. augusztus 31. 13:13 New Scientist
Két kutató Stonehenge kősziklái között járva léggömböket pukkasztott ki, amellyel azt próbálták megvizsgálni, milyen hangok keletkezhettek a rituálék során a titokzatos építményen belül.

AFP
Korábban
A kísérletet Bruno Fazenda, a Salfordi, és Rupert Till, a Huddersfieldi Egyetem kutatója végezte, az eredményt egy grafikonon rögzítették. A legmagasabb érték azt a hangot mutatja, amely a léggömbtől a néhány méterre elhelyezkedő mikrofonig terjedt, a kisebb számok pedig azt jelzik, hogy miként ütköztek a hangok a kövekbe.
Ezek az impulzusok a köveken levő „akusztikus ujjlenyomatokat” ábrázolják; ezekből a hangokból és zenékből laboratóriumokban virtuális fordításokat lehet készíteni, amely olyan, mintha a kőoszlopok között hangzottak volna el. Ehhez csupán egy visszhang nélküli felvételre van szükségünk, s egy olyan környezetre – ilyen például a levegő, vagy az olyan speciális szobák, mint amely például Salfordban került kialakításra –, amely ezt biztosítja. Ennek a felvételnek a visszavert hangokkal való kombinációját egy matematikai eljárással, a konvolúcióval lehet kiszámítani.
A léggömbök kipukkasztása nem a legjobb módja az impulzusok felmérésére, de ennél szofisztikáltabb eszköz nem áll rendelkezésre Stonehenge-nél. A washingtoni Maryhill városában látható élethű változatnál Fazenda és Till speciális tesztek és hangosbeszélők segítségével sokkal pontosabb eredményekre jutottak, többek között azért, mivel Stonehenge-től eltérően a másolatból nem hiányoznak darabok – így a visszhangzás hosszabb lett, s még az utolsó dobütés után is tovább volt hallható.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

- Háza ablakából örökítette meg Niépce a világ első tartós fotóját tegnap
- Akasztott disznók, száműzött egerek – különleges állatperek a középkorból tegnap
- Nemcsak a magyar, hanem az osztrák sebesülteket is ápolta Kossuth Zsuzsa 1848-1849-ben tegnap
- Az ősi rivális városából, Barcelonából származott a Real Madrid alapítója 2021.03.06.
- Félénk félmosolytól a fogsorvillantásig: nagy nevetések a 20. század fényképein 2021.03.06.
- Hild Józsefnek köszönhetjük Budapest jellegzetes, belső udvaros bérházait 2021.03.06.
- Szekérrel a Holdra, „részegen” a csatatérre – ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei 2021.03.06.
- Fiatalkorában sokat gúnyolódott a társain Michelangelo, be is törték az orrát 2021.03.06.