Nem lehet összehasonlítani a háború alatti és a háború utáni erőszakot
2010. november 17. 16:54 MTI
Václav Klaus szerint nem helyénvaló, sőt elfogadhatatlan az, hogy az utóbbi időben a csehek által a II. világháború után a németek ellen elkövetett bűncselekményeket összehasonlítják a háború alatti náci bűncselekményekkel.
Korábban
"Már hosszabb ideje nagyon zavar az az egyre növekvő aránytalanság, amely a sajtóban és a politikában is megnyilvánul a II. világháború kitörését megelőző, a háború alatti, illetve utáni eseményeknek szentelt figyelem tekintetében" - jelentette ki a cseh államfő Prágában, amikor részt vett a cseh diákok 1939 novemberi náci ellenes tüntetése erőszakos letörésének évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségen. A fiatalok a cseh főiskolák és egyetemek bezárása ellen lázadtak fel, s tiltakozásukat a megszálló németek vérbe fojtották.
Klaus megdöbbentőnek nevezte, hogy a háborús időszakkal foglalkozók nem veszik figyelembe az egyes események időbeli lefolyását, illetve az ok-okozati összefüggéseket. "Frusztrációt érzek afelett, hogy elveszik e tragikus események arányainak és mélységének figyelembe vétele" - fejtette ki az államfő. Hozzátette: úgy látja, hogy ez a frusztráció a jövőben nagy valószínűséggel tovább fog növekedni.
Klaus úgy véli: a csehek semmiképpen sem lehetnek büszkék azokra a háború utáni incidensekre, amelyek mozgatórugója a kollektív bűnösség elve volt. Ugyanakkor hiba lenne az aránytévesztés. "Úgy vélem ugyanis, hogy a háború utáni megvédhetetlen és senkinek sem használó cselekedetek összessége, amelyekre területünkön (Csehországban) került sor, együttesen sem vehetik fel a versenyt azzal, ami az azt megelőző években óránként történt a koncentrációs táborokban, a börtönökben, a háborús csatatereken és a nácik által megszállt területeken" - hangsúlyozta a cseh köztársasági elnök.
Csehországban november 17-e államünnep. Ezen a napon emlékeznek meg a prágai diákok 1939-es tüntetésének náci vérbefojtásáról, illetve az 1989-es "bársonyos forradalom" kitöréséről, amely szintén egy diáktüntetés feloszlatásával kezdődött, s rendszerváltáshoz vezetett.

A II. világháború után válaszként a korábbi évek náci terrorjára mintegy három millió németet telepítettek ki az akkori Csehszlovákiából. Az események során számos németellenes atrocitás történt.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról 20:28
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei 19:03
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban 18:02
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” 16:58
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57