2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Soha nem látott felvételek Kennedy választási hadjáratáról

2010. november 10. 12:51

A LIFE eddig még nem publikált képeket tett közzé az ötven éve, 1960. november 8-án megválasztott demokrata párti elnök, a tragikus sorsú John F. Kennedy ötven államot érintő választási kampányáról.

Ugyan a lap hivatalosan Kennedy republikánus kihívóját, Richard Nixont támogatta, a LIFE fotósai mindenhol ott voltak, ahol a minden idők legfiatalabb elnökeként, 43 éves korában megválasztott JFK kampányolt: lencsevégre kapták Kennedyt tanácsadói, felesége vagy családja gyűrűjében, de – s ez volt a legritkább – egyedül, saját gondolataiba merülve is.

„Nem azért vagyunk itt, hogy a sötétséget átkozzuk, azért vagyunk itt, hogy gyertyát gyújtsunk. Ahogyan Winston Churchill mondta húsz évvel az előtt, hogy elfoglalta hivatalát: ha vitát nyitunk a múlt és a jelen között, az a veszély fenyeget, hogy elveszünk a jövőben. Ma a jövővel kell foglalkoznunk. A világ változik, a régi kornak vége, a régi utaknak azonban korántsem” – mondta a köztudatba a New Frontier (Új Határ) néven bevonult beszédében Kennedy, amikor 1960. július 15-én Los Angelesben, a demokrata konvención elfogadta a jelöltséget, amelyet Norman Mailer az Egyesült Államok történetének legfontosabb jelölőgyűlésének nevezett.

Már 1960 elején nyilvánvalóvá vált, hogy Kennedy olyan előnyök birtokában van, amelyekkel ellenfelei – így Hubert Humphrey szenátor és Pat Brown, Kalifornia kormányzója – nem rendelkeznek. Először is Kennedy olyan kampányt folytatott, amely rengeteg energiát tudott megmozgatni, ehhez pedig egy rendkívüli politikai tehetség párosult, ráadásul fiatal, jóképű és egy igazi háborús hős volt.

Az egyik képen Kennedy fő beszédírójával, a múlt héten elhunyt Ted Sorensennel látható, amint éppen egy vonaton beszélgetnek. Sorensennek fontos szerep jutott a Kennedy-mítosz megkonstruálásában, nevéhez pedig olyan fontos beszédek írása fűződik, mint az 1961. január 20-án, a beiktatásakor elmondott legendás sorok egyike: „Ne azt kérdezd, a haza mit tehet érted, hanem hogy te mit tehetsz a hazáért”.

Ahogy az amerikaiak nem láttak Kennedyhez fogható elnökjelöltet, ugyanúgy nem találkoztak még olyan First Ladyvel, mint amilyen Jackie Kennedy volt: gyönyörű, okos, csinos és rendkívül fiatal – a választás éjszakáján mindössze 31 éves. Jackie Kennedy három héttel JFK megválasztása után adott életet első fiúknak, John Fitzgerald Kennedy Jr-nak, akit az amerikaiak egyszerűen csak John-Johnnak neveztek. „A hölgy, akinek arca túl képzeletbeli volt a demokrácia számára, amely az elnökök feleségeit a háztartások felügyelőjeként szokta meg” – írja Norman Mailer.

Sokan azonban nem dőltek be az elnök forradalmi hevülettel végigvitt kampányának, s az elnökjelölt nagyzási hóbortját olvasták JFK fejére. „Kennedy szenátor bejelentette – ahogyan Abraham Lincoln –, hogy készen áll a feladatra. Majd szerénytelenséggel magát George Washingtonhoz, Thomas Jeffersonhoz, Alexander Hamiltonhoz, James Madisonhoz, Kolumbuszhoz, Nagy Sándorhoz és Napóleonhoz hasonlította. Biztos volt még valaki a listán, de arra már nem emlékszem” – mondta egyik republikánus ellenlábasa, New York egykori kormányzója, Thomas Dewey.

Ugyan csak négy évvel volt idősebb nála, de republikánus kihívója, Richard Nixon nemcsak egy egész generációt, hanem egy másik évszázadot testesített meg. Ha egy mondatban kellene összefoglalni az elnökjelöltek ars poeticáját, Kennedy a következőt mondta: Előre!, míg Nixon: Várjunk egy kicsit, ne olyan gyorsan.

A választási kampány során az egyik legtöbbet vitatott téma Kennedy katolicizmusa volt. A több millió protestáns, baptista, metodista és más, nem katolikus hívő úgy gondolta, hogy JFK Rómából fogja kapni az utasításokat. A Greater Houston Ministerial Association előtt elmondott beszédében azonban Kennedy világossá tette: „Én nem a katolikusok jelöltje, hanem a demokrata párt jelöltje vagyok, aki történetesen katolikus. Nem beszélek egyházam nevében közügyekről, s az egyház sem beszél az én nevemben”.

Az urnákhoz járult mintegy 68 millió amerikai választópolgár végül Kennedyt hozta ki győztesnek az 1916 óta legszorosabb elnökválasztáson: mindösszesen 113 ezer szavazat döntött a demokrata jelölt mellett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár