Kínából érkezhetett a pestis

Egy biológusokból álló kutatócsoport a múlt hónapban arról tett bejelentést, hogy a legtöbb áldozatot szedő Fekete Halál kórokozója a Yersinia pestis volt – biológusok és történészek egy kisebb csoportja azonban azt állítja, hogy a Fekete Halál különbözik az Indiában tanulmányozott modern kori esetektől, s egy másféle kórokozó lehet a felelős annak kialakulásáért és elterjedéséért.

A Fekete Halál 1347-ben csapott le a kontinensre, s Európa lakosságának több mint harminc százalékát pusztította el. A járvány tízévente újra és újra felütötte a fejét, az utolsó a nagy londoni pestis (1665-1666) néven vonult be a történelemkönyvekbe. A pestist patkányok terjesztették, majd bolhákról került az emberekbe, néhány esetben levegő útján terjedve.

A Barbara Bramanti és Stephanie Haensch által vezetett kutatócsoport európai sírokban talált, pestisben elhunyt emberi maradványok ősi DNS-eit és fehérjéit vizsgálta meg. Bramanti kutatócsoportjának sikerült két baktériumtörzset megkülönböztetnie, amely nem rokonítható se egymással, se pedig a ma ismeretes három törzzsel. A párizsi Pasteur Intézet ebből azt a következtetést vonta le, hogy a középkori Európa két teljesen különböző Yersinia-pestissel nézett farkasszemet: az egyik a franciaországi Marseilles kikötőjében bukkant fel 1347-ben, két év múlva pedig már az angol kereskedőváros, Hereford kapuját döngette. A pestis pusztításának útvonala jól nyomon követhető, azonban a hollandiai Bergen op Zoom városában talált sírok arra engednek következtetni, hogy ennek teljesen más baktériumtörzse volt, s valószínűleg Norvégián keresztül érkezett.

A Fekete Halál azok közé a nagy pestishullámok sorába tartozik, amelyek időnként megjelentek a kontinensen és végigpusztították Európát. Az első a 6. században, Justinianus bizánci császár idejére tehető, amely az Egyiptomból érkező gabonaszállító hajókon érkezett, s elérte a fővárost, Konstantinápolyt is; ez megfelezte Európa lakosságát, ugyanakkor megkönnyítette Bizánc közel-keleti és észak-afrikai tartományainak arab uralom alá való terelését.

A harmadik hullám Kína Jünnan tartományában ütötte fel a fejét 1894-ben, Hongkongból érkezett, s az addig ismert hajózási útvonalakon keresztül jutott el a világ legkülönbözőbb pontjaira. Ezt a három nagy pestisjárványt egy közös „családfán” helyezte el az írországi College Cork egyetem professzora, a Mark Achtman által vezetett genetikusokból álló kutatócsoport. A Nature Genetics című folyóiratban publikált tanulmány nem kevesebbet állít, mint hogy a fa Kínában „gyökerezik”, a pestis pedig a selyemúton érte el az öreg kontinenst, míg Kelet-Afrikába valószínűleg Cseng Ho háromszáz hajóból álló expedíciós egysége juttatta a kórokozót 1409-ben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban