Kutyára hasonlít az uffingtoni Fehér Ló
2010. október 15. 08:55 The Guardian
Át kellene nevezni a háromezer éves, Oxfordshire-ben található, sziklába vájt motívumot, mivel az inkább kutyára, semmint egy lóra hasonlít – állítják szakértők.
Korábban
Nagy-Britannia egyik legkedveltebb ősi hegyi figurája egyáltalán nem hasonlít az eredetileg felvetett négylábúra, ezért sokan az uffingtoni Fehér Ló átnevezése mellett érvelnek. Olaf Swarbrick állatorvos szerint a „gyönyörű, stilizált” figura inkább egy agarat, vagy egy ír farkaskutyát ábrázol.
A brit Állatorvosi Szemlében Swarbick új tudományos vizsgálatokat sürget, s egyben arra szólítja fel a szakembereket, hogy állapítsák meg, milyen állat lehetett a 110 méter hosszú, 38,5 méter széles, földbe vájt motívum. „Újra és újra megnézve, úgy tűnik, hogy ez egyáltalán nem ló. A farka és a feje inkább egy kutyáéra hasonlít. Szerintem ez egy agár, de a régészek azt állítják, hogy ír farkaskutya, amely sokkal valószínűbb elmélet lehet” – mondta el az állatorvos.
Az uffingtoni Fehér Ló körülbelül háromezer éves, i.e. 1250-850 között készülhetett. Korábban azt hitték, hogy angolszász eredetű, s talán Alfréd király 9. században a dánok felett aratott emlékének állítottak vele emléket. A lóábrázolással kapcsolatos teóriát érintő viták még az írásos utalások előbb kaptak lábra, amely a lankákon vágtázó állatról emlékezik meg.
Swarbrick szerint ennek a teóriának az is ellentmond, hogy más nagy-britanniai lómotívumok sokkal jobban hasonlítanak a lovakra. Keith Blaxhall, a National Trust igazgatója viszont váltig állítja, hogy az uffingtoni Fehér Ló valóban egy négylábú patás lehetett: „Akkoriban nagyon fontos szerepet töltöttek be a lovak. A hatalmat sugározták, az emberek pedig így tudtak közlekedni” – mondta Blaxhall, aki kitért arra is, hogy a jelzett időszakban számos olyan pénzérme került elő, amely hasonló formában, stilizálva ábrázol lovakat, illetve szekereket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
