Értelmetlen törvények kötik gúzsba a brit régészeket

2010. október 12. 12:10 The Guardian

Az ősi emberi koponyákra és csontokra vonatkozó törvényi szigorítás miatt szinte ellehetetlenül a brit kutatók munkája - állítják a szakértők.

Korábban

A vita még 2008-ban lángolt fel, amikor az igazságügyi minisztérium úgy határozott, hogy a Nagy-Britanniában talált emberi maradványokat két éven belül újra kell temetni. A törvényerőre emelkedett tervezetek miatt ezzel lényegesen lecsökken a csontok tanulmányozására fordítható idő, így pedig az ország történelmének egy jelentős része veszhet el.

„Tegyük fel, hogy egy paleontológus egymillió éves csontokra bukkan” – kezdte okfejtését a Stonehenge Riverside Project régésze, Mike Pitts. „Ez egy fantasztikus felfedezés lenne, s akár megváltoztathatná az elődeinkről alkotott képünket is – azonban a minisztérium által alkotott törvény szerint, amint kivettük és elkezdtük tanulmányozni a fosszíliát, rakhatjuk is vissza a földbe. Ez teljesen abszurd” – mondta Pitts.

Az Aubrey Hole 7-nél talált mintegy ötven emberi maradvány analízisét végző kutatókra is ez a sors várhat, akik még 2008-ban számoltak be a felfedezésről. A régészek – köztük Pitts – reményüket fejezték ki, hogy nyugodt körülmények között végezhetik munkájukat, a körülbelül ötvenezer csont megvizsgálása után pedig további információkkal gyarapodhat a Stonehenge-dzsel kapcsolatos tudásunk. „A kutatás idejének meghosszabbítását kértük” – nyilatkozta Pitts. „Ha megkapjuk, akkor is csak néhány évet nyerhetünk, aztán újra eláshatjuk a csontokat” – tette hozzá lemondóan a kutató.

A minisztérium hatáskörébe még 2007-ben került az emberi maradványok exhumálásának ügye, amelyet az egy évvel későbbi, vitatott törvény erősített meg. A 19. századi Burial Act 1857 célja a temetkezési helyeken való régészeti ásatások ellenőrzése volt, majd 2008-ban kikötötték, hogy a szakemberek által feltárt emberi maradványokat két éven belül újra kell temetni, egy megfelelő, „elfogadott temetkezési helyen”.

„A régebbi törvénykezés a városok expanziójára reflektált, mivel a 19. században az építkezések temetkezési helyeken történtek, s ennek megállítását szolgálta volna a Burial Act bevezetése is. A prehistorikus régészeti leletek kérdése azonban más kérdés, a jog nem megfelelő eszköz ezek védelmére” – magyarázta Pitts.

Azonban nemcsak a két éves időtartamra vonatkozó törvény bosszantotta fel a régésztársadalmat, az is élénk vitát váltott ki a kutatók körében, hogy a minisztérium kikötötte: ki kell zárni a nagyközönséget az emberi maradványok megismertetésének folyamatából. „Ha régi temetkezési helyeket tárunk fel, s azt eltitkoljuk az emberektől, akkor azt a látszatot keltjük, mintha valami rossz fát tennénk a tűzre, ezzel pedig gyanút keltünk” – mondta el dr. Duncan Sayer, a University of Central Lancashire kutatója. „Ironikus a kormány hozzáállása, amely a kutatók és az állampolgárok közötti kapcsolat fontosságát hirdeti, miközben ennek ellenkezőjét teszi” – tette hozzá a szakember.