Szent italként tekintettek a csokoládéra a Chaco-kanyon indiánjai
2010. október 12. 11:27
Egyetemi raktárszobában, dobozok legmélyén porosodtak egy amerikai régésznek azok a feljegyzései, fotói és műkincsei, amelyek most egy ezeréves, délnyugat-amerikai ősi indián civilizáció mindennapjaiba kalauzolnak - mutatja be egy most megnyílt kiállítás.
Korábban
A New Orleans-i Szépművészeti Múzeumban látható kiállítás George Pepper élete, illetve az elfeledett Chaco-kanyon területén élő indiánok kultúrája köré szerveződött. Peppert 22 évesen, mindenfajta egyetemi képzettség nélkül választotta ki 1896-ban egy New York-i múzeum, annak érdekében, hogy feltérképezzék a Délnyugat titokzatos kultúrájának tárgyi emlékeit. A helyszín Pueblo Bonito volt, amely a kiállítás kurátora, Paul Tarver szerint „az Egyesült Államok leglátványosabb régészeti lelőhelyének tekinthető.”
A kiállításon rajzok, fényképek és jegyzetek révén nyerhetünk betekintést Pepper és csapatának nem mindennapi kalandjaiba. Az egyik fotón például az látható, amint a régészek cowboyoknak öltözve, a homokba süppedve próbálják a metsző hideget átvészelni, mellettük pedig jól megrakott szekerek állnak. A másik felvételen Pepper széles karimájú kalapjában és lila pólójában pózol, vagy éppen szivart szív és pókerezik társaival, s van olyan kép is, amelyen a régész egy kígyót a farkánál fogva tart.
Amikor Pepper először megpillantotta Pueblo Bonitót, a vidéket még az évszázadok óta felgyülemlett szemét és homok borította. Ezt követően kezdődött meg Pueblo Bonito szisztematikus feltárása. Pepper nevéhez három, kör alakú, szertartásokra használt szoba feltárása fűződik, de a fiatal kutató számos, eladdig érintetlen műkincset is a felszínre hozott.
Nagyon érdekesek a vizespohár alakú agyageszközök, amelyről Pepper helyesen feltételezte, hogy az emberek az egyik szent elixírjüket, csokoládét ittak belőle. Ez azt mutatja, hogy Chaco-kanyon lakói minden bizonnyal más civilizációkkal is kereskedtek, délen akár a trópusi Mexikóig is üldözhette őket csokoládééhségük.
Az ásatásokhoz Pepper a helyi navahó indiánok segítségét vette igénybe, akiket csodált páratlan művészetükért, életmódjukért és vallásukért. „A Délnyugat iránti szerelmünk Pepper és társai felfedezéséig vezethető vissza, akik népszerűsítették a vidéken élő indiánok művészetét” – mondta el Tarver. Pepper valóban sokat tett az elfeledett Chaco-civilizáció megismertetéséért, azonban ez a kultúra is több a kérdést vet fel, mint amennyit eddig megválaszolt.
Ugyanez mondható el magáról a régészről is, akinek személyes életéről vajmi kevés megbízható információ áll rendelkezésre. Pepper 1924-ben, 51 évesen halt meg, gyűjteménye, pedig sokáig úgy tűnt, elveszett. A Tulane University azonban megvásárolta a régész özvegyétől a kollekciót, de az hamarosan dobozokban landolt, majd raktárba került, s csak a New Orleans-i múzeum kurátornak köszönhető, hogy nem borult a gyűjteményre a feledés homálya.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
