Legendás apák és fiúk

Az ókori rómaiak is újrahasznosították az üveghulladékot

2010. október 5. 08:35 MTI

A rómaiak csodálatos üvegtárgyakat készítettek, ám egy brit kutatás arra is fényt derített, hogy uralmuk végén Britanniában nagy mennyiségben hasznosították újra az üveghulladékot.


Az újrahasznosítás nem a környezetkímélő szemléletüket tükrözte, mint inkább azt, hogy a birodalom északi végein hiánycikké vált az üveg a római uralom utolsó évszázadában. A római időkben az üvegművesség sikeres iparággá vált, s a mesterek nem csupán azt tudták, hogyan állítsák elő az üvegtárgyakat, hanem azt is, hogy hogyan színezzék azt, vagy színtelenítsék.

Az üveg alapanyaga a homok, s attól függően, hogy milyen nyomelemeket tartalmaz, változik a termék színe. A kis mennyiségű vas hatására az üveg kékeszöld színű lesz, vas és kén együttes hatására viszont barna. Így a világ különböző sarkaiból származó homok felhasználása más és más színű üvegárut eredményezett.

"A rómaiak azt is tudták, hogyan állítsanak elő színtelen üveget, az alapanyaghoz antimont, vagy mangánoxidot adagolva" - magyarázta Harriet Foster, a norfolki múzeum és régészeti szolgálat kutatója, a Journal of Archaeological Science-ben megjelent tanulmány társszerzője.

Mint kifejtette, nagyon keveset lehet viszont arról tudni, hogy pontosan hol is állították elő az üveget. A római kori üvegtárgyakat, a birodalom bármely szegletében is kerülnek elő, viszonylag egységes összetétel jellemzi. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy az üveget néhány központban állították elő, majd az impérium különböző régióiba szállították, ahol helyi üvegművesek készítették el a szükséges tárgyakat.

Harriet Foster és Caroline Jackson, a Sheffield-i Egyetem kutatója azt próbálta kideríteni, hogyan állították elő és terítették a színtelen üveget a Római Birodalomban az i.sz. század közepétől. Ennek jegyében 128 olyan római üvegtárgyból vettek aprócska mintát, amelyeket 19 helyszínen tártak fel a brit szigeteken.

A kutatók a nyomelemek meghatározására szolgáló műszeres analitikai eljárást, az induktív csatolású plazma atomemissziós spektrometria (ICP-AES) módszerét alkalmazták, amellyel az üveg színtelenítésére alkalmazott adalékokat vizsgálták. Mint kiderült, 128 mintából 46 antimont tartalmazott, 13-ban mangánoxidot fedeztek fel, a fennmaradó 69-ben pedig mind a két vegyület megtalálható volt. A kormeghatározás tanúsága szerint az i.sz. 4. század közepére a rómaiak már a mangánoxidot preferálták, az a 69 minta viszont, amelyben egyaránt találtak antimont és mangánoxidot, arra enged következtetni, hogy a 4. században rendszeres gyakorlattá vált az üveg újrahasznosítása.

"Ebben az időben valószínűleg már kevesebb üveg érkezhetett a brit szigetekre. A 4. század végére a birodalom már szétesőben volt, kevesebbet fordítottak középületekre, szobrokra, luxuscikkekre, s a jelek szerint a kereskedelem is lelassult" - fogalmazott Harriet Foster, hozzátéve, hogy a kutatás során nem sikerült kideríteni, pontosan hol is állították elő a rómaiak az üveget, ehhez más területeken előkerült tárgyakat is vizsgálni kellene.

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!