Iráni nők a filmvásznon
2010. október 1. 11:54 Fekete István
Immáron négy budapesti moziban is látható a tavalyi velencei filmfesztivál Ezüst Oroszlán díját bezsebelő iráni rendezőnő, Shirin Neshat első nagyjátékfilmje, a Nők férfiak nélkül című alkotása.
Az eredetileg fotográfus, majd videóművész, New Yorkban élő rendezőnő filmjének kerettörténetét az 1953-as, a CIA által végrehajtott iráni puccs adja. Az amerikai és a brit titkosszolgálatok a demokratikus keretek között megválasztott Moszadek-kormány hatalmát döntötték meg, amiért a miniszterelnök vezetésével Irán államosította az 51 százalékban Nagy-Britannia tulajdonában levő Angol-Iráni Olajtársaságot (AIOC).
A filmben ez ellen tiltakozik Munis, (Shabnam Toloui) amikor értesül Londonnak az iráni olaj bojkottjára való felszólításáról és az egyik tankerhajó elfogásáról. A történet szempontjából Munis játssza a főszerepet, aki csatlakozik az olajtársaság államosításában elévülhetetlen érdemeket szerző, Moszadek-párti, de a puccs után betiltott és üldözött Tudeh-párthoz; a nő barátja oldalán segíti a kommunisták propagandakampányát, s többek között röplapokat helyez el a lakóházak bejáratainál.
A film négy, egymásnak idegen iráni nő hányattatott, később összefonódó sorsáról szól, akik a monarchiába átfordult közel-keleti országban keresik boldogulásukat. A férjétől teljesen elidegenedett Fakhri (Arita Shahrzad) által újonnan vásárolt külvárosi házánál találnak menedéket a különböző okokból a társadalom szélére száműzött nők, név szerint Munis, Fakhri, Zarin (Tóth Orsolya) és Farrokhlagha (Arita Shahrzad).
A rendezőnő Shahrnush Parsipur azonos címet viselő művét vitte vászonra, amelyben végig tetten érhető a művész fotográfiai érzéke, valamint a vizuális művészet terén alkalmazott, bravúros technikai megoldásai – azonban pontosan az a film előnye, mint a hátránya: az esztétika, az érzelmek, a látvány (álmok, repülés) túlságosan is a történelmi mondanivaló kárára mennek. Azon túl, hogy a Nők férfiak nélkül hiteles kordokumentum, keveset tudhatunk meg az 1953-as sorsfordító, végső soron az 1979-es iszlamista forradalomnak előkészítő események utáni korszakról, illetve a nők társadalmi problémáiról.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
- Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban
- „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.