Levelek tanúskodnak a DNS-úttörők közti feszültségekről
2010. szeptember 30. 16:47 MTI
Az örökítőanyag, a DNS-molekula szerkezetét felfedező kutatók közti feszültségről árulkodnak azok a levelek, amelyekből a Nature tudományos magazin csütörtökön megjelent száma közölt részleteket.
Korábban
Maurice Wilkins, James Watson és Francis Crick - valamennyien molekuláris biológusok - 1962-ben kapták meg az orvosi Nobel-díjat a DNS-molekulával kapcsolatos munkájukért. Az eredményhez azonban mások is hozzájárultak, legfőképp a brit kutatónő, Rosalind Franklin, akinek erőfeszítéseit mindazonáltal "boszorkányságként" említik az egyik levélben.
Alapvetően két csoport eredt a DNS-molekula (dezoxiribonukleinsav) térszerkezetének nyomába: Wilkins és Franklin a londoni King's College, Watson és Crick pedig a cambridge-i Cavendish Laboratórium munkatársaként. A levelek és a levelezések tartalma betekintést enged a főszereplők személyiségébe és a köztük kialakult feszült viszonyba.
A brit Crick és a fiatal, tehetséges amerikai Watson némiképp fölényes stílusa, egyéni gondolkodásmódja és munkamódszere alapján az a benyomás alakulhat ki az egymást amúgy jól megértő kutatópárosról, hogy más úton kívántak járni. A cambridge-i csapat azonban néhány, Franklintől származó eredményt használt fel, hogy felépítse első DNS-modelljét 1951 decemberében: ez a hármashélix-modell azonban rossz volt, úgyhogy a tudósok felhagytak ezzel a munkával. "Valóban olyan erők között vagyunk, amelyek apró darabokra őrölhetnek mindannyiunkat" - közölte bizalmasan Wilkins Crickkel egy adott ponton, megrémülve a háttérben kibontakozó hatalmi játszmáktól.
A szerkezetkutatásban az elméleti áttörést a folyamatosan kísérletező Franklin DNS-molekuláról készült röntgendiffrakciós felvételei jelentették. A levelezésből egyfelől kiolvasható Wilkins amiatti bosszúsága, hogy a cambridge-i páros megpróbált belelesni a King's-ben zajló kutatás eredményeibe, másfelől a Wilkins és Franklin közötti munkahelyi feszültség, illetve elmérgesedett viszony is.
Wilkins volt az, aki - egyesek szerint Franklin háta mögött - megmutatott Watsonnak egy mára az 51-es fotó elnevezéssel halhatatlanná vált felvételt, amely a fiatal amerikai szerint tisztán ábrázolt egy kettőshélixet. Amikor 1953 áprilisában a híres Nature-cikk megjelent, abban csupán homályos utalások szerepeltek arra, hogy Franklin mivel járult hozzá a molekuláris biológia óriási eredményéhez.
"Reméljük, hogy kis lopásunk legalább egységfrontot hoz létre a csoportotokban" - írta egy alkalommal Crick arra utalva, hogy amikor a kutatónő belépett a King's College-ba, Wilkins azt hitte, neki fog dolgozni. Franklin azonban másként vélekedett erről. "Remélem, hogy a boszorkányság füstje hamarosan kikerül a szemünkből" - jegyezte meg megkönnyebbülten Wilkins nem sokkal azelőtt, hogy Franklin más laboratóriumba ment dolgozni.
A brit kutatónő 1958-ban rákban meghalt, így ő már nem kaphatta meg a felfedezésért 1962-ben a Nobel-díjat. Egyesek úgy vélik, karrierjét a férfi elit csonkította meg, és hatalmas hozzájárulását soha nem ismerték el teljesen.
Az elveszettnek hitt levelezés idén került elő egyéb papírok közül a New York-i Cold Spring Harbor laboratóriumban. A levelek annak a magánarchívumnak képezték a részét, amelyet Sydney Brenner - aki annak idején Cambridge-ben közös irodában dolgozott Crickkel - ajándékozott oda a kutatóintézetnek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap