Kiállítják Rembrandt egyik legnagyszerűbb portréját

Az 1654-ben festett Jan Six-portré már a maga korában is felbecsülhetetlen értékkel bírt, ezért a mai napig a csodájára járnak az emberek, hogy a „családi ezüstnek” tartott portrét miként tudták az 58 szobából álló Six-palotában tartani. A család azért is érdekes, mivel eddig mindegyik generációban volt egy férfiörökös, aki tovább vitte a festő nevét, bár ezt a hagyományt most veszélyezteti a nőtlen, 32 éves Jan Six XI. „Meg szerettük volna őrizni az eredeti beállítást, mintha még mindig egy magánházban lenne” – mondta a családi gyűjtemény kezelője, Jan Six X, akit egyszerűen csak „Tíznek” neveznek.

Az Amstel-folyóra néző családi otthonban látható képet a járókelők csak egy-egy pillantás erejéig tekinthetik meg, az ablak ugyanis négy méterrel az utcaszint felett található. A hatemeletes, 17. századi épület látogatóinak a száma a kormánnyal 2008-ban kötött egyezmény következtében a sokszorosára növekedett. A számot később ötezer főben maximálták, arra való tekintettel, hogy a család még mindig ebben a házban él, s naponta csupán két órára nyitják meg, amikor művészettörténészek idegenvezetése mellett két szintet tekinthetnek meg az érdeklődők.

A Six-család már több mint száz éve harcban áll a holland kormánnyal a turistáknak az ország legértékesebb magángyűjteményéhez való hozzáférése miatt, amelyet sokan nemzeti örökségnek tartanak. 1957 óta a család állami hozzájárulást élvez, Jan Six X pedig többször is bírósági úton próbálta ennek mértékét megemelni. A legújabb egyezmény a családi gyűjtemény kezelőjének kötelességéről is szól, amikor kimondja, hogy a Six-családnak gyakrabban kell kiállítani az állam által szubvencióban részesített gyűjteményt.

A család textilkereskedelemmel alapozta meg gazdagságát, Jan Six és felesége, Anna Six-Wymer révén. Utóbbi az indigófesték adás-vételével tett szert nagy vagyonra, majd a profitot amsterdami ingatlanokba fektette, amelyek béreiből később komoly jövedelemhez jutottak a leszármazottak. Rembrandt barátja, Jan Six a testvérére hagyta a családi vállalkozás ügyeinek intézését, ő maga pedig az írásra és a műkincsek vásárlására kezdett koncentrálni, amely az évszázadok alatt – köszönhetően a jól jövedelmező házasságoknak – hatalmasra nőtt.

A Jan Six portréja Rembrandt zsenialitását tükrözi, a németalföldi festőóriás ugyanis szakított a kor tipikus ábrázolásmódjával – sötét ruha, fehér fodros gallér, merev testtartás, a modell körül szimbolikus tárgyak –: a képen Six bal vállán egy vörös köpeny látható, hanyag módon – mintha éppen induláshoz készülődne – éppen a kesztyűjét veszi, a kalapjából kilógó dús sörény pedig keretbe zárja a kíváncsi tekintetű, kissé előredőlt arcot. A munka két technikát ötvöz, az arc és a jobb kéz részletgazdagsága áll szemben a köpeny, a szürke tunika és a bal kéz impresszionizmusával. A vászon közel harmada sötét, a fény pedig jobbról jön; többek között ezért is helyezte Jan Six X az ablak mellé a festményt, hogy Amszterdam 21. századi fénye részét képezze a munkának.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán