A "Hídember gépei" a közlekedési múzeumban
2010. szeptember 28. 15:50
A 19. század első felének hazai közlekedési és más technikai újításait mutatja be a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Mozgásban - A Hídember gépei című időszaki kiállítása.
Korábban
A szeptember 30-án nyíló tárlaton a látogatók kipróbálhatják az 1827-ben induló, Pestet Kőbányával összekötő lóvontatású függővasút kétharmados kicsinyítésű mását - magyarázta Domonkos Csaba, a múzeum kommunikációs referense a helyszínen. Mint mondta, ez a nyolc kilométeres szakasz volt az európai kontinens első közforgalmú vasútvonala, amelyről azonban mindössze nyolc hónap alatt kiderült, hogy gazdaságilag életképtelen - végül anyagát eladták tűzifának.
A Széchenyi korának közlekedési és műszaki leleményeit, újításait felvonultató kiállításon felépítették az első magyar gőzhajó, a Carolina mását is, melynek fedélzetére is fel lehet menni. Domonkos Csaba elmondása szerint a hajót 1817-ben bocsátották a Dunára, mindössze tíz évvel azután, hogy Fulton az Egyesült Államokban megépítette a világ első gőzhajóját. A lóvontatású vasúthoz hasonlóan azonban ez a vállalkozás is kudarcot vallott üzletileg, a gőzhajózás - Széchenyi hathatós támogatásával - csak később terjedt el Magyarországon.
A tárlaton betekinthetünk Vidats János pesti ekegyárába, amelyben előbb lójárgány, később gőzmasina hajtotta a gépeket. A látogatók a korábbi verziót próbálhatják ki, beállva a lovak helyére. A kiállításon felidézik a Lánchíd alapkőletételét, valamint a Duna és a Tisza szabályozását is - az akkori vízrajzi térképeket össze lehet vetni a mai állapottal.
Szembesülhetünk a Balkánról Magyarországra érkező korabeli utazók viszontagságaival is, midőn egy karanténban kellett kivárniuk a betegségek lappangási idejét élőállataik és csomagjaik társaságában. A háromhetes kényszerpihenőről egy svéd utazó beszámolójából és a karantén felépített másából alkothatunk képet. Anyagához híven maga a kiállítás is újítónak számít: a budapesti múzeumok közül elsőként a látogatók az egyes tárgyakhoz és dokumentumokhoz kapcsolódó audiokommentárokat tölthetnek le telefonjaikra a Bluetooth aktiválásával.
A 2011. augusztus 21-ig látogatható, angol és magyar nyelvű tárlaton számos, a nagyközönség által eddig nem ismert eredeti dokumentumot is bemutatnak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.