2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Így váltunk "operett-nagyhatalommá"

2010. szeptember 22. 11:01 MTI

Százötven éve, 1860. szeptember 22-én mutatta be a pesti Nemzeti Színház az első magyar nyelvű operettet: Offenbach Eljegyzés lámpafénynél című művének előadásával itthon is hódító útjára indult a zenés szórakoztató műfaj.

Magyarország hamarosan "operett-nagyhatalom" lett, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő darabjai itthon és külföldön is hatalmas sikert arattak, s máig a közönség kedvencének számítanak.

Az operett szó kis operát jelent, amelyben a párbeszédek énekszámokkal és táncbetétekkel váltakoznak. Sajátossága a dallamos, fülbemászó zene, a fordulatos történet, a látványos díszlet és jelmez. A műfaj születésekor a nagyváros tömegszórakozását szolgálta, de a könnyed történettel gyakran társadalmi szatíra és gúnyos hang párosult. A műfaj bölcsője Franciaország, első igazi mestere a német születésű Jacques Offenbach, a "Champs-Élysées Mozartja", leghíresebb művei az Orfeusz az alvilágban és a Szép Heléna.

A műfaj gyorsan meghódította az Osztrák-Magyar Monarchiát, a társadalom minden rétegében népszerű lett a kevésbé művelt tömegektől a nagypolgárságon és értelmiségen át a művészekig. Közben persze át is formálódott, az operett a Monarchia nemzetiségeinek zenéjéből és táncaiból - valcer, polka, mazurka, csárdás, verbunkos és cigányzene - merített, a táncbetétekben a francia kánkánt a keringő váltotta fel. A bécsi operett legnagyobb alakja ifjabb Johann Strauss volt, aki olyan népszerű darabokat jegyzett, mint "a legbécsibb operett", A denevér.

Magyar nyelven először 1860. szeptember 22-én játszottak operettet, az első magyar szerzők jegyezte operett, Allaga Géza és Bényei István A szerelmes kántor című egyfelvonásos daljátéka két évvel később a Budai Népszínházban került színre. A sikeres magyar operettre azonban 1885-ig kellett várni, amikor a kor "szupersztárja", Blaha Lujza az új műfajban is kipróbálta magát, Konti József és Deréky Antal Eleven ördög című darabjában hódítva meg a közönséget.

Az első külföldön is sikeres magyar operett 1902-ben Huszka Jenő Bob hercege volt, ezt követte Lehár Ferenc műveinek diadalútja (A víg özvegy, Luxemburg grófja, A mosoly országa). A legismertebb magyar operett minden kétséget kizáróan Kálmán Imre Csárdáskirálynője, amelynek első világháború alatti premierje után azt írták: "az egész világ két dologtól visszhangos: az ágyúdörgéstől és a Csárdáskirálynő sikerétől". (Kálmán maga azt írta: tudja, hogy egy fél oldal Liszt partitúráiból többet ér, mint az összes operettje, de az a fél oldal magas színvonalon álló közönséget követel, ami csak töredéke a színházba járóknak. Kellenek olyanok is, akik nem szégyellnek könnyű, "csinosan öltözött és jól csengő" zenés komédiát írni.)

Az operett műfaját többször temették, nevezték elavultnak, népszerűsége mégis töretlen - hogy mást ne mondjunk, a moszkvai Bolsoj története során idén játszott először operettet, Johann Strauss A denevérjét. 2002 óta október 24-én ünnepeljük a magyar operett napját Kálmán Imre és Lehár Ferenc emlékére, ekkor adják át az évad operett színésze és musical színésze elismerést, a legígéretesebb ifjú művésznek járó Marsallbot-díjat, valamint az életműdíjat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár