Kora bizánci szamaritánus zsinagógát ástak ki Izraelben

Az antikvitásokért felelős izraeli hatóság (IAA) képviselői szerint a zsinagógát az i.sz. 5. század végén építhették, és a muzulmán hódítás kezdetéig, vagyis 634-ig működhetett. A szamaritánusok akkoriban hagyták magára a templomot. Az épület egy ötször nyolc méteres, négyszögletű terem, amely a délnyugati irányban fekvő Garizim-hegy felé néz. A Garizim a szamaritánusok szent hegye volt.

A szakértők szerint a zsinagóga területe a környék vallási és a társadalmi életének központja volt. Régészek kiszabadították a zsinagóga színes, geometrikus mintát követő mozaikpadlóját, benne egy görög nyelvű felirattal, amely így szól: ez a templom.

A bizánci korban Bét-Seán a szamaritánusok fontos központja lett, szuverenitást, nagy fokú önkormányzást élveztek. Mindez Justinianus uralkodásának végéig (565-ig) tartott, ekkor a szamaritánusok fellázadtak a hatalom ellen. A felkelést leverték, a szamaritánusok pedig megszűntek nemzetként létezni - emlékeztetett az IAA.

A régészek a zsinagóga mellett egy több mint 1500 négyzetméter kiterjedésű majorságra is bukkantak, benne udvarral, lakórészekkel, vendégszállásokkal és raktárokkal.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­­ősz
Múlt-kor magazin 2016

• Afrika legnagyobb rablója
• Nagyhörcsökpuszta: Annavár
• Szolidaritás és hétköznapok 1956 októberében
• 26 négyzetméternyi történelem
• 1956 a nyugati sajtóban és a Szabad Európa Rádióban
• Szomszédék főztje
• Kőszívű emberek
• Hét különleges nő 
• Az orvos, aki betegeinek arcába áramot vezetett