Újabb ősi zsinagóga nyomára bukkantak Galileában

A régészek munkájának homlokterébe idén a Galileai-tó észak-nyugati partjától két kilométerre levő Horvat Kur szisztematikus feltárása került. A harminc önkéntesből, valamint holland, svájci, finn, belga, román, spanyol, német és izraeli kutatóból álló nemzetközi csoport Galilea egyik falujának anyagi kultúráját készül feltérképezni, amely azért is fontos, mivel ebben a régióban nagyon jellemzőek a korai kereszténység és a rabbinikus hagyományok építészeti és kulturális örökségei.

A régészek két különböző terepen dolgoznak. Az A jelű, 2008-ban elkezdett ásatások három 5x5 méteres területen történtek, ahol a munkálatok korai fázisában a kutatók egy hatalmas fal maradványaira bukkantak. A nyolcvan centiméter magas fal tíz méteren, észak-dél irányban húzódik, s jól láthatóan két részre osztja a területet.

A nyugati oldalon a régészek egy feltételezhetően udvarként funkcionáló terület alapjait találták meg, ahol ezzel egyidejűleg számos pénz is előkerült – az archeológusok most arra a következtetésekre jutottak, hogy az épületet már 400-ban is használhatták. A 2010-es ásatások során talált pénzek megerősíthetik ezt a feltételezést, amennyiben a későbbiekben a numizmatikai elemzéseket is elvégzik. A faltól keletre a kutatók egy teljesen más helyzettel találták szembe magukat: a fal mellett elhelyezkedő, alacsony, szürke vakolatú pad és a padló nyomai arra utalnak, hogy ez a helyiség minden bizonnyal az épületen belül lehetett.

Az összes, eddig rendelkezésre álló bizonyíték alapján valószínűsíthető, hogy a Projekt 2010 egy újabb ősi galileai zsinagóga nyugati falának maradványait fedezte fel. A Kapernaumnál és Korazinnál talált zsidó templomok (mindkettő az 5-6. századból) mellett a Horvat Kurnál kiásott épület nyomai egy újabb bizonyíték arra nézve, hogy a zsinagógák a Galileai-tó észak-nyugati partja mentén sűrűn, egy rendkívül szűk sávban helyezkedtek el.

A horvat kur-i fennsík legmagasabb pontján végzett ásatások során talált agyagedények, faragott kövek és munkaeszközök egy galileai falu mindennapjaiba, a gazdasági és társadalmi szokásokba engednek betekintést. Az A és C jelű területeken végzett ásatások eredményeiből számos, a régészet által feltett, eleddig megválaszolatlan kérdésre kerülhet pont, úgy mint a népességgyarapodás, a helyi népesség és a különböző külföldi népek kulturális interakciói, vagy éppen a gazdasági státus problémája.

A Projekt 2010 következő állomása a 2008-ban már elkezdett, a Horvat Kur-t körülvevő régió feltárása lesz, a régészek itt a különböző barlangok és ciszternák feltérképezésével a falu vízellátását próbálják jobban megérteni. A mezőgazdasági folyamatok kutatása és a hegyen végzett ásatások mellett a nemzetközi kutatócsoport terveinek megfelelően folytatódik a Kinneret-tó partján fekvő Tel Kinrot maradványainak régészeti feltárása is.

A projekt oldala

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról