Helyreállították "Kis Petra" egyedülálló falfestményeit
2010. szeptember 15. 09:54
A régészek már lemondtak róla, a szakembereknek azonban mostanra sikerült megtisztítaniuk a beduin tábortüzektől befeketedett falfestményeket Petra barlangjaiban.
Korábban
A hároméves kitartó munka eredményeképpen kétezer éves, bonyolult kompozíciójú, fényes hellenisztikus freskók tárultak a régészek szeme elé - mutattuk be nemrég mi is. „Idegőrlő munka volt. Nem fogtuk fel, hogy valaha is meg tudjuk tisztítani ezeket a festményeket, s kezdtük azt gondolni: ez egyszerűen lehetetlen vállalkozás. Csak félúton derült ki” – mondta el az egyik szakember, Stephen Rickerby.
A freskók a Kis Petrának nevezett Siq al-Baridban, öt kilométerre Petrától találhatók. Petra hatalmas faragott kőszikláiról híres, amelyeket az időszámításunk előtt több száz évvel ezelőtt érkezett arab nabateusok hoztak létre. A nabateusok virágkora az i.e. 2. századra tehető, ekkoriban tömjént és különféle aromákat szállítottak Arábiából a Mediterráneumba, majd államalakulatukat a Római Birodalom szívta fel.
A hellenisztikus művészet nyomai egykoron számos városukban volt tetten érhető, de a most helyreállított műremekek kivételszámba mennek. „A legtöbb megmaradt falfestmény nagyon egyszerű, míg ezek figuratívak. Valódi művészet, amely túlmutat a dekoráción. A falak szárnyas puttókkal vannak tele, akik gyümölcsöt szednek, vagy éppen a szőlőket dézsmáló madarakat hajtják el” – magyarázta Rickerby.
Petra romjai eredetileg festettek voltak, de évszázadok alatt az elemekkel vívott harcokban végül az enyészetté váltak, s ma már szinte csak a vörös kő látszik, amelyről a helyet világszerte ismerik. „Mindenki a sziklákkal azonosítja Petrát, s csak kevesen tudják, hogy a falakat festették. Petrát egy festett városként kell elképzelnünk. A felfedezés segítségével most betekintést nyerhetünk, hogyan nézett ki valójában a terület” – mondta Rickerby. „Úgy gondolom, hogy a festmények újabb és újabb turistákat fognak vonzani” – tette hozzá.
A naturalista falfestmények virágokat, madarakat és rovarokat ábrázolnak, s ezeket a régészeknek már sikerült beazonosítaniuk, míg a jelenetek a görög Dionüszoszhoz, a bor és mámor istenéhez kötődnek. A kutatók reményei szerint a felfedezések segíthetnek betömködni a lyukakat a görög és a római festészet közötti átmenetet illető hiányos tudásunkkal kapcsolatban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.