Helyreállították "Kis Petra" egyedülálló falfestményeit
2010. szeptember 15. 09:54
A régészek már lemondtak róla, a szakembereknek azonban mostanra sikerült megtisztítaniuk a beduin tábortüzektől befeketedett falfestményeket Petra barlangjaiban.
Korábban
A hároméves kitartó munka eredményeképpen kétezer éves, bonyolult kompozíciójú, fényes hellenisztikus freskók tárultak a régészek szeme elé - mutattuk be nemrég mi is. „Idegőrlő munka volt. Nem fogtuk fel, hogy valaha is meg tudjuk tisztítani ezeket a festményeket, s kezdtük azt gondolni: ez egyszerűen lehetetlen vállalkozás. Csak félúton derült ki” – mondta el az egyik szakember, Stephen Rickerby.
A freskók a Kis Petrának nevezett Siq al-Baridban, öt kilométerre Petrától találhatók. Petra hatalmas faragott kőszikláiról híres, amelyeket az időszámításunk előtt több száz évvel ezelőtt érkezett arab nabateusok hoztak létre. A nabateusok virágkora az i.e. 2. századra tehető, ekkoriban tömjént és különféle aromákat szállítottak Arábiából a Mediterráneumba, majd államalakulatukat a Római Birodalom szívta fel.
A hellenisztikus művészet nyomai egykoron számos városukban volt tetten érhető, de a most helyreállított műremekek kivételszámba mennek. „A legtöbb megmaradt falfestmény nagyon egyszerű, míg ezek figuratívak. Valódi művészet, amely túlmutat a dekoráción. A falak szárnyas puttókkal vannak tele, akik gyümölcsöt szednek, vagy éppen a szőlőket dézsmáló madarakat hajtják el” – magyarázta Rickerby.
Petra romjai eredetileg festettek voltak, de évszázadok alatt az elemekkel vívott harcokban végül az enyészetté váltak, s ma már szinte csak a vörös kő látszik, amelyről a helyet világszerte ismerik. „Mindenki a sziklákkal azonosítja Petrát, s csak kevesen tudják, hogy a falakat festették. Petrát egy festett városként kell elképzelnünk. A felfedezés segítségével most betekintést nyerhetünk, hogyan nézett ki valójában a terület” – mondta Rickerby. „Úgy gondolom, hogy a festmények újabb és újabb turistákat fognak vonzani” – tette hozzá.

A naturalista falfestmények virágokat, madarakat és rovarokat ábrázolnak, s ezeket a régészeknek már sikerült beazonosítaniuk, míg a jelenetek a görög Dionüszoszhoz, a bor és mámor istenéhez kötődnek. A kutatók reményei szerint a felfedezések segíthetnek betömködni a lyukakat a görög és a római festészet közötti átmenetet illető hiányos tudásunkkal kapcsolatban.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap