Középkori vitéz a jelenkori Hollókőn

A középkori élet napos oldala

Bárhogy zajlottak is a sötét, véres hétköznapok a középkorban, a mából sokkal vonzóbbnak, romantikusabbnak tűnik az a korszak - állítja. Annak a korszaknak a nehézségeit azonban nem éljük át. A szép oldalait tudjuk csak megtapasztalni, hiszen beöltözünk, vívunk, korabeli hangulatot idézünk elő, de nem éljük át azokat a csatákat, azokat a hadjáratokat, életveszélyes összecsapásokat, nélkülözéseket, amelyek előfordultak. A visszacseppenés ebbe a világba akkor kontrasztosabb, amikor tudjuk, hogy akkor más volt az erkölcsiség. Tudjuk, hogy mit jelentett abban az időben az adott szó, a becsület, a felelősség. Ezt a mai világ nem értékeli. De ennek a megéléséhez nem kell átöltözni.

"Biztos jó lenne inkább az Árpád-házi időkben élni, néha mondom is, de azt hiszem, ennyi idős korára belátja az ember, hogy nem véletlenül született mostanra. Azért ha választhatnék, igen, nyilván ilyen korszakot választanék. De nem bánom, hogy most vagyok itt. Most a kellemes oldalát éljük meg annak a korszaknak, tudjuk, hogy az a kard, amellyel a társunk fog támadni, a legrosszabb esetben is csak sebesülést okoz. De nem kerül az életembe, ha elvétem a hárítást."

Közelharcban kardot, bárdot, lándzsát használnak, távolra íjat. Ezek hiteles fegyvermásolatok, de nincsenek kiélezve, "annyira azért ne legyen élethű, mert nemcsak egyszer kell bemutatnunk, hanem többször is". Meg kell szokni azt is, hogy a teljes öltözetben való mozgás más, mint rövidnadrágban és pólóban gyakorolni. "A ruha visszafogja az embert. Ezt akkor vettük észre, amikor beöltöztünk, ugyanazt a gyakorlatot végeztük hajítófegyverekkel, és egészen máshová mentek az eszközök, mint ahová mi szerettük volna" - idézi fel Polgár Péter.

A vitézséget nem hobbinak nevezi, hanem hitvallásnak és kötelességnek. "Mindig mondjuk, hogy a fiúknak vitézeknek kell lenniük. Nem járhat mindenki karddal az oldalán, de az életben is vitézzé kell válni. Vitéz az, aki nem fél a látszólag nehezebb úttól, vállalja a küzdelmet és a küzdést, hogy valami jobbat tudjon elérni, és nem csak a maga számára. Ezt mindenkinek gyakorolnia kell a civil életében is a maga útkereszteződéseinél."

Azt mondja, vannak különleges pillanatai egy-egy évnek, és nagyon sokat számít a közönség. "A hollókői ostromjátékokba közönséget is bevonva nagyon sokat számít, hogyan vezetjük fel az előadást. Az ostromjátékot úgy kezdjük, hogy először haditornászok csapnak össze fegyverekkel, utána felkérjük a nézőket, hogy álljanak közénk, és a helyzettől függően vegyék vissza vagy védjék meg a várat. Általában gyerekek jönnek, mert a szülők úgy gondolják, hogy ez gyerekeknek szól. Mondjuk, jó, de hozd aput vagy anyut is. Mindenki kap fegyverköpenyt.

Amikor felkészülünk a vár védelmére, mindenki térdre ereszkedik, mindenki részt vesz a közös eskütételben, megfogadja, hogy a várat, társait és hazáját mindenekfelett meg fogja védelmezni. Ezek már olyan elemek, amikor kezdik felfogni, hogy ez játék ugyan, de olyan játék, amelyet "véresen" komolyan kell venni. Amikor a zászlók meglibbennek a szélben, dübörögni kezdenek a dobok, és kivonul a sereg a vár előtti erődrészhez, és amikor megszólalnak még az ágyúk is, elindul a roham, ott már tudják, hogy ez komoly. Mi vezetjük az ostromjátékot, nem látunk a hátunk mögé, de amikor visszanézzük a fényképeket, látjuk az arcokon, hogy elszántak a gyerekek, és a szülők között is vannak, akik tényleg komolyan veszik ezt a játékot. És ez így jó."

A vitézek oldala

1. A Tenkes kapitányától a páncélingig
2. A középkori élet napos oldala

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek