Megették ellenségeiket a nyugat-európai előemberek
2010. szeptember 6. 11:56
Spanyolországban talált fosszíliák megvizsgálása során bizonyítást nyert, hogy néhány európai barlanglakó előember nemcsak vallási áldozathoz használt emberhúst, hanem gyakran proteinszükségletét is ezzel elégítette ki.
Korábban
A felfedezés arra is rámutatott, hogy a Gran Dolina barlangban talált 800 ezer éves maradványok a „legrégebbi bizonyítékok a kulturális kannibalizmus jelenlétére”, s hogy ez meglehetősen elterjedt volt Nyugat-Európa első ismert emberfajai körében.
A Current Anthropology című folyóirat augusztusi számában publikált tanulmány megemlíti, hogy a kannibalizmus két okra vezethető vissza: a megfelelő tápérték bevitele és a vetélytársak elpusztítása indokolhatta az emberhús fogyasztását. A csontokon vágásokra utaló jeleket találtak, amelyeket a hús eltávolítására használt kőeszközök okoztak. A tizenegy emberi maradványon talált halántékcsontok deformálása pedig azt sejteti, hogy az áldozatokat lefejezték, majd megették az agyvelejüket – mondta Bermúdez de Castro, a burgosi Emberi Evolúció Nemzeti Kutatóközpontjának munkatársa.
Mivel az emberi és állati maradványokat egy helyen találták, a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a kannibalizmus nem csak vallási megfontolásból, áldozati formában lehetett jelen, Bermúdez de Castro szerint ráadásul az emberek a korábban feltételezettnél gyakrabban fogyasztották társaik húsát. Az európai kannibálok nem éhezhettek, ezért nem állja meg a helyét az a nézet, hogy csak szűkös időkben ettek volna emberhúst, a barlangot körülvevő Sierra de Atapuerca vidéke ugyanis dúskált a különböző táplálékforrásokban.
Sierra de Atapuerca kiváló adottságú területe gyakran adott alkalmat a vidék birtoklásáért folytatott küzdelmekre, amely gyakran végződött az ellenfél megölésével, majd elfogyasztásával – mondta el a kutató, aki hozzátette, hogy ezek a harcok távol álltak a fair-play szellemétől, ugyanis a most felfedezett tizenegy emberi csont legyilkolt gyermekeké volt. Peter Andrews antropológus megerősítette a felfedezés főbb megállapításait, s hozzátette, hogy „akár sokkal elterjedtebb lehetett a kannibalizmus, néhány régészeti feltárás során pedig elmulasztották ennek nyomait feltárni.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap