Ásatások fenyegetik a pekingi ember barlangját

A kínai fővárostól 48 kilométerre délnyugatra található Csoukoutien (Zhoukoudian) barlangoknál az évforduló alkalmával azon a részen kezdődtek újra a munkák, ahol 1937-ben a japán megszállás miatt kényszerültek felfüggeszteni a feltárást.

A szakembereknek elsőként a lelőhely megerősítésével kell foglalkozniuk, ugyanis az egykori barlangrendszer egy szakaszának évszázadokkal ezelőtt beomlott járataiból mára csak mély hasadékok maradtak, amelyek a sziklák tövében kezdődő ásatások miatt tovább omolhatnak. Johann Gunnar Andersson svéd tudós 1921-ben ebben 140 méter mély és 20 méter széles hasadékban fedezte fel az ősember használati eszközeinek maradványait. Az ígéretes lelőhelyen ettől kezdve szinte megállás nélkül zajlottak az ásatások.

A tavasszal végzett terepbejáráson fedezték fel az erózió következtében a sziklafalban kialakult hosszanti repedéseket, amelyek a talaj megbolygatásával a falak beomlásához vezethetnek, és ez visszafordíthatatlan károkat okozhatna a különböző rétegekben rejlő lenyomatokban - mondta Kao Hszing (Gao Xing) régész, a Kínai Tudományos Akadémia Paleoantropológiai Intézetének igazgatóhelyettese. A következő hónapban a veszélyes falszakasz körül indul a feltárás, a teljes barlangszakasz kutatására augusztus és október között kerül sor. Célunk, hogy megóvjuk a lelőhelyet a további károsodástól, és ezzel a következő nemzedékeknek is lehetőségük lesz a tudományos kutatásra - tette hozzá Kao.

Az évezredek alatt lerakódott talajrétegekben emberi lábnyomok, ősi állatok és a természeti környezet változásainak lenyomatai is megtalálhatók. Az ásatásokkal a kutatók alaposabban megismerhetik a barlangrendszer környékén élő ősemberek életét, és az akkori környezetet. A pekingi emberből először egy zápfog került a felszínre, majd nyolc évvel később, 1929. december elsején Pej Ven-csung (Pei Wenzhong) kínai régész egy 40 méteres hasadékból hozta felszínre az ősember koponyatető-csontját, amelynek alapján az előember fejlettségi szintjére is következtetni lehetett.

A Csoukoutien környéki barlangrendszerben negyven pekingi ember több mint kétszáz csontmaradványa került a felszínre. A 100 ezer darabból álló leletcsoportban a kőszerszámoktól kedve 98 emlős és 62 madár csontmaradványait is megtalálták. A megkövesedett emberi csontmaradványok legértékesebb darabjait nem sokkal a csendes-óceáni háború kitörése előtt biztonsági okokból az Egyesült Államokba kívánták szállítani. A faládákba csomagolt leleteknek az út során nyomuk veszett, és azóta sem kerültek elő.

A világörökségi listára 1987-ben felkerül csoukoutieni barlangrendszer még sok meglepetést tartogathat, mert a gazdag lelőhely egyharmada teljesen érintetlen maradt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai