Megtalálták a viking nagy fal egyetlen kapuját

A Blitzkrieg feltalálóit, akik könnyű hajóikkal kolostorokat és egész városokat tettek pillanatok alatt a földdel egyenlővé, a régészek most egy újabb tulajdonsággal ruházták fel: a jelek szerint ugyanis kitűnő építőmesterek is voltak. Ennek egyik bizonyítéka Észak-Németországban, nem messze az Északi-tenger balti csatornája mellett található: a 30 kilométer hosszan Schleswig-Holstein tartományon keresztül húzódó masszív fal (neve Danevirk, azaz a „dánok munkája”) az eddigi legnagyobb ismert földmű Észak-Európában.

A régészek Hedeby mellett közelebbről is megvizsgálták a három méter széles, 8. századi falat. A környező vidékről összegyűjtött kövek mérete a néhány kilogrammtól a száz kilogrammosokig terjed, amelyekből több millió lehet a falban – állítja a projekten dolgozó Astrid Tummuscheit, aki pénteken egy sajtótájékoztató keretében egy igazi „szenzációról” tett bejelentést, ugyanis a projekten dolgozó régészcsoport megtalálta a Danevirk egyetlen, öt méter széles kapuját. Régi feljegyzések szerint ezt „lovasok és kocsik” használták, mellette intézték a vámügyeket, s egy bordélyházként is funkcionáló fogadó volt a közelében.

A régészek már évszázadok óta álmodoztak arról, hogy egyszer végre sikerül megtalálniuk a Dánia és Nagy Károly egykori birodalma között található kaput. A szakértők ugyan eddig is tudták, hogy a kapu nagyjából hol helyezkedhet el, de a régészek egy útszéli kávézó miatt nem kezdhették meg az ásatásokat. Miután a vendéglő 2008-ban becsődölt, s az E.ON megvásárolta az épületet, a kávézó ledózerolását követően történhettek meg az első kapavágások.

A régészek a kormeghatározások során kijelentették, hogy a falat valószínűleg nem a dánok elődei, hanem a frízek kezdték el építeni a 7. században, akik a dánokkal, a szlávokkal és a szászokkal küzdöttek a regionális szupremácia kivívásáért. Miután végül a vikingek diadalmaskodtak, 808-ban Göttrik dán király elrendelte a szászokkal közös határ megerősítését. Az még vita tárgyát képezi, hogy milyen célból épült a Danevirk. Az ehhez hasonló, a rómaiak vagy a kínaiak által felhúzott falak a portyázó hadak megállítását szolgálta, de a viking épület esetében maguk az építtetők voltak a fosztogatók. Utak és kőházak hiányában csak a hosszú hajók számítottak csúcstechnológiának, amelyekkel a vikingek kiterjedt, Bizánctól Észak-Afrikáig és Izlandtól az észak-amerikai partokig terjedő kereskedelmi hálózatot létesítettek.

A viking birodalom Achilles-sarkát Hedeby jelentette. Amikor a kereskedőhajók Schlei-nél átjutottak a vékony földnyelven, onnan csak a 18 kilométerre levő Treene-folyónál tudtak kirakodni, majd visszatérni az Északi-tengerre. Itt rendszeres támadásoknak voltak a kitéve az értékes – köztük indiai Buddha-szobrokat, novgorodi medvebőröket és bizánci aranyat – árukat szállító karavánok, így a régészek feltételezése szerint valószínűleg a kereskedelem zavartalanságát biztosította a Danevirk megépítése.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók